Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
71 lendületet adott az ügynek. Körülettek történt a jobbak, az ügyért lelkesülő honfiak tömörülése. Az épittető bizottság, látva a gyűjtést és bízva annak kellő eredményében, már 1868. márc. 14-én ülést tart s az építés megkezdhetésére nézve határozatokat hoz; a kőmives munka vezetésére s az ácsmunkára válalkozókat szerezni gr. Haller József és báró Gamerra Gusztáv urak kérettek fel, hogy a kisebb bizottsággal egyetértve intézkedjenek. Az építésnek minélelőbbi megkezdése és, ba lehet, még 1868-ban bevégzése volt a főkirálybiró úr vágya, gondolata. Erre nógatta főkép az embereket s még azokat is, a kik, a múltakból Ítélve, nem reményiették a rövid idő alatt megtörténhető építkezést, igyekezett meggyőzni a lehetőségről. Ily értelemben mondja Marosi igazgatónak is:1 „Csak akarat kell és sok, mi lehetetlennek tűnik fel egyelőre, lehetségessé vállik. Lehetetlen-e a czélba vett építést ez évben bevégezni ? ha kedvező időjár, azt hiszem, nem. Legyen tehát erős akaratunk, hát ha igy czélt érünk ! Az Isten megsegít, ha mi nem hagyjuk el magunkat. Kérem a legnagyobb erélyt, a legerősebb akaratot fejteni ki, hogy az építkezés megtörténhessék.“ Az épület tervrajzát Kovács Domokos Sz.-udvarhelyi építész kiszítette. Terveztetett a már meglévő 3 földszinti szobára 3 emeleti szoba; továbbá ezek végéban folytatólagoson 3 földszinti nagy és ezekre 3 emeleti nagy szoba a szükséges folyósokkal és aztán folytatólagoson ismét a lépcsőház s azok mellett földszint úgy, mint emeletbe a szükség szék; tehát összesen 9 szoba és két mellékhelyiség. Azokkal az építkezésekkel szemben, a melyekre a költséget az ország adja, ez kicsiszerünek tűnhetik fel s mosolyra indíthatja azokat, a kik nagy, díszes palotákat épitnek, melyben minden czélra megvan az alkal-1 1808. márc. 21.
