Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
66 folytatása végett, az E. K. Tanács 354—1367. sz. a. kelt engedélye folytán, kéregető biztosokat nevezett ki az értekezlet Maros-, Keresztúr-, Udvarhely-, F.-Fehér- és Sepsi-Miklósvári egyházkörnyékekbe, a kik a híveket részint építési anyagoknak, részint pénznek, vagy pén^jé tehető gabonanemeknek, a kitelhetőleg leendő adományozására serkentsék, buzdítsák. Megállapodás történt abban is, hogy értekezleti elnök ő mlgsága szólítsa fel elnökileg az adakozásra mindazon egyéneket, a kik, bárha a fennebb említett egyházköreinkben nem laknak is, de ennek az intézetnek egykoron növendékei valának, s jelenleg életben és áldozni képes vagyoni állásban vannak, hogy hálás kegyeletüket tettleges áldozattal is mutassák meg — mint ahogy teszik ezt főleg az angolok, azon nevelő intézet iránt, a melynek — legalább egy részök — mind szellemi kiképeztetésöket, mind az ez által nyert anyagi jóllétöket és vagyonosodásukat köszönhetik. Az értekezlet várakozáson felüli eredményt adott, s a kezdetnek ily kedvező biztatása reménnyel tölté el a lelkeket arra nézve, hogy az a régi óhajtás, mely a gymnasium épületének megnagyobbítását, bővítését czélozta, teljesülni fog. Az építés érdekében Marosi Gergely igazgató, 1867 dec. 26-án Bölöni és 1868. jan. 12-én az A.-simélfalvi ekklézsiában, tartott predikácziotj1 segélyt, támogatást kérve mindkét helyen. 1868. jan. 3-án Patakfalvi Ferenczi Miklós, mint a 17 falu havassa birtokosságának elnökéhez, folyamodik Dániel Gábor s felfejtvén, hogy mit szándékoztak építeni Sz.-Keresztúron, kér a birtokosságtól a czélra 418 drb fenyőfát, szarufának és gerendának. Csakugyan irt hó 25-én : Zetelaka, Oroszhegy, Bogárfalva, Szent- Leiek elöljárósága előtt fejti fel írásban, hogy Székely-1 E prédikáczip megjelent a „Keresztény Magvető“ IV. k. 59—71 lapjain, sőt külön lenyomatban is.
