Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
52 Elnök Koncz Márton esperes kérdést tévén ezután, hogy a Símén János ur gratuitumát kik secunddljdk; többen igérének összesen 167 Rftot.1 Ez és más hasonló úton gyűlt adományokból épült, a mint már láttuk is fennebb, a 16 szobát magába foglaló kőépület, de a 3 földszinti szoba, a mely interimalis fedéllel lett ellátva, emeletet ez időszerint nem kapott, részint azért, mert a költség hiányzott, részint pedig, mivel Mihály János 1833. deczemberében királyi táblai bíróvá neveztetett ki s 1834 elején új hivatalába lépvén, hatásköre változott, de legfőképpen azért, mert 1836. deczember 21-én meghalt. A legfőbb tényező elesvén, egy pár évig nem történt semmi mozgalom az épület teljes bevégzésére. Használható állapotban volt ugyan, de külsőjének nagy része vakolatlan és letakarítatlan. 1841-ben augustus 26-án Korondon tartott zsinati gyűlés 39 sz. a. elhatározta, hogy a Keresztúri gymnasium épülete félbenlévőrészének megépítése és az egész épületnek tökéletességre vitele eszközöltessék. S felhivattak a gondnokok és a rector-professor, hogy a köri egyházi elöljárókkal, az anyagok megszerezhetésére, hathatóson kezet fogva, az igen hasznos és mind a jelen, mind a jövendő nemzedék előtt is emlékezetben maradandó munkát, minél előbb tökéletességre hajtani szíveskedjenek.“ A zsinatnak, mint a határozatból érzik, czélja lett volna a 3 földszinti szobára is emeletet tenni s ezzel együtt mondani bevégzettnek az építkezést és ezt az egész munkát is gyűjtésből eszközölni. Mihály János azonban hiányozván, s a jelek is olyanok lehettek, hogy az adományok nem fognak nagy tömeggel jőni, az igazgatóság az emeleti 3 szoba építését meg sem kísérletté, hanem csak annyira terjeszkedett s akkora munkához fogott, a mekkorát végrehajtatni remélt, s 1 Lásd : ez adományokat is részletezve a „Függelékében.
