Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

ELŐSZÓ.

íJlk sz.-kereszturi gymnasiumnak százéves élete van leírva e könyvben. E hosszú idő csaknem építkezés-, szervezéssel járt le. Cseppenként, lassan gyűlt össze az anyagi erő s ezért nem történhetett meg azonnal a bevégzés. Sokáig volt folyamatba,^ sőt abban van szinte jelenleg is.

A kor fokozott mértékben állott elő gyakran követelményeivel, melyekkel számot vetni és a kivánalmaknak megfelelhetés végett, a harczot el kellett fogadni; t. i. az önfentartásért folytatandó küzdelem, áldozat elől nem lehetett kitérni. E gymnasium szükségességének eszméje oly mélyen élt és él a felekezet minden egyes tagjainak kebelében, hogy azt onnan a száz évig tartó áldozatra hívás sem olthatta ki.

E könyvben megtalálhatók az érdeklődés fentartásának szálai. Örökségképpen szállott az egyik nemzedékről a másikra. S ha már ez átszállást érdemnek lehet nevezni, hadd legyenek hirdetői e sorok azon unitárius buzgóságnak és áldozatkészségnek, a melynek életét köszöni a sz.-kereszturi gymnasium.