Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
XIV. Az 1883. évi középiskolai törvény életbelépése utáni idők
293 Hasonló értelemben nyilatkozott Kuncz E. főigazgató úr is 1893. ápr. 22-én: „Ez iskola, úgy mond, e vármegyében, osztályait tekintve, a legnépesebb; úgy ez, mint földrajzi fekvése is mutatja, hogy ez itt bizonyos nemzeti missiót teljesít, teljesíthet; éppen ezért inkább fejlesztését ajánlja, mint az osztályok számának apasztását.“ E szép szavak biztatása folytán az E. K. Tanács 1893-ban állami segélyért folyamodik, de a miniszter úr által újból el lett útasítva, azzal a kijelentéssel: nem lát semmi okot arra, hogy a gymnasiumról, már évekkel ezelőtt alkotott véleményét megváltoztassa, mert ez az intézet nem állami fontosságú. 59,004—1893. számú leiratában pedig arra kéri a K. Tanácsot, hogy ezen középiskola teljes rendezését a legsürgősebb téendőjének tekintse s a hiányokat mielőbb pótolja. E törvényen alapuló kívánsága teljesítésétől teszi függővé a további lépéseket, melyek szükségeseknek fognak mutatkozni. Az 1894. évi főigazgatói látogatás után a miniszter úr ő Nagyméltósága 62,418—1894. sz. a. felhívta az E. K. Tanácsot, hogy a hiányokon segítsen, különben harmadszor is megfogja inteni. A fennebb említett értekezleten 1890. máj. 31-én, a nagy számmal -összegyűlt érdeklődők a keresztúri gymnasium betegágya körül állottak. A vonagl’ó életért esdekelt. Az áldozatok gyógyitólag hatottak reá, üdülést nyert, de a kór-anyagot a szervezetből nem lehetett egészen eltávolítani, megújult ismét a betegség, mert erejét meghaladó munkára lett kényszerítve. Háromszáz évnél hosszabb a küzdelem, a melyen átment a felekezet s Isten csodája, hogy még áll. Nagy érdeme van a vezéreknek, de az van a seregnek is, a mely a vihart kiállotta. Ez, a vihartól edzett unitárius sereg kért életet a keresztúri gymnasiumnak az említett értekezleten s kér most is e válságos időkben. Az eredmény, a melyet eddig ezzel elért az egyház terén az unitárius közönség, jogosítja fel arra a reményre, hogy ez a gymnasium az egyháznak ezután még nagyobb szolgálatot tehet, de igen tán a hazának is !
