Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
XIV. Az 1883. évi középiskolai törvény életbelépése utáni idők
294 E remény valósulhatásáért folytatott küzdelemben egyik vezérférfi Mlgs. és Főt. Ferencz József püspök úr, a ki nem egyszer, de többször járt már a Nméltóságu miniszter úrnál a keresztúri gymnasium megmentése ügyében ; a kinek püspökké választatása óta egyik legfőbb gondját képezte, bogy a keresztúri gymn. rendeltetésének megfelelő bérendezést nyerjen. Szóval, tollal és áldozattal járt e tekintetben legelői. Éppen így Mlgs. Dániel Gábor főgondnok úr is, a kinek működése c történeti leírás több szakaszában látható. E két vezérférfiú nevéhez kell, hogy a keresztúri gymn. megmentése és fejlesztésének sikere fűződjék. Afindkét név érdemes arra, hogy a nagy munkának eredménye azzal kapcsolatoson örökittessék meg. Valósulnia kell azoknak, a miket az 1891. évi toroczkói zsinatot megnyitó beszédében elmondott é gymn. egyik legjobb, régi barátja Mlgs. Daniel Gábor főgondnok úr. A betetőzés csak úgy leszen meg. Azt száz éves küzdelem kéri ! Mik legyenek azok, a melyeknek valósulásától fog függeni a keresztúri gymn. fennállhatása ? Feleletül s egyszersmind e történelmi leírás berekesztéséül legyenek ide igtatva, az említett zsinati megnyitóból, a következők.1 „Oda kell törekednünk, hogy tanáraink fizetése, kedvezőbb körülmények között, az állami tanárokéval egyenlővé tétessék. Ez biztosítaná a legjobb erőknek számunkra leendő megnyerését és megtartását. Bár segíthetnénk mielőbb a keresztúri és tordai tanárok sorsán is, kiknek javadalmazása nem áll arányban a kolozsváriakéval, annál kevésbé a mai kor igényeivel. Javadalmazásuk csaknem irnoki fizetésnek felel meg, holott e kettőnek minősítése és társadalmi állása között nagy a különbség. A sz.-keresztúri tanodánknak is meg van a kulturális és nemzetiségi hivatása. Tévednek tehát némelyek, kik ellenkező nézetet vallanak és ez csak a helyzet nem ismeréséből eredhet. Ezeknek felfogásuk szerint csaknem felesleges Sz.-Keresztúron egy tanoda, minekutánna Sz.-Udvarhelyt három főtanoda van. Ez állítást, ki a viszonyokat 1 Lásd: „Keresztény Magvető“ 1891. évf. 265—266 lap.
