Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
I. A gymnasium keletkezése előtti idők
5 „Csak a jogszerűen átszállóit birtoklás és királyi szavakkal szentesített jog önkényes tiprásával s tüzetes erőszakkal lehetett tehát a keresztúri unitáriusoktól városi templomukat elvenniírja N.-ajtai Kovács István történész1 ; és ez meg is történt. Az elvételt, N.-ajtai Kovács István, az idézett helyen igy irja le : „Hadik András gróf, erdélyi kir. kormányszéki elnök, erdélyi főhadparancsnok rendeletére 1767-ben augusztus 19-ik napján, az emlegetett templom czinteremét előre katonai karhatalom (brachium militare) szállotta meg. Majd egyháziak, világiak sorakoztak hozzá. Az Udvarhelyszéki katholikus esperes papjaival. A szék királybírói s jegyzője. A folytonoson működő törvényszék (continua tábla) ülnökei. S mindezek szemeláttára, az unitáriusok által mindaddig birt városi templom, papi és mesteri lakok, hozzájok tartozott minden belső, külső javakkal, az ekkor Keresztáron igen kevés számú katolikusok részére, elfoglaltattak1 2“. A templom elvételekor az anya- és filia-ekklézsiákban 109 unitárius család volt, összesen 435 lélek3. Ellenállás az unitáriusok részéről nem történt. A foglalás után a keresztúri unitáriusok sokáig kérelmeztek, panaszoltak Erdély főkormányszékénél, azonban mindig siker nélkül. „A rájok mért csapásnak még nem volt vége. További sebzés vala rajtok ejtendő, hogy az unitárismus Kereszturon elfojtassék, mit némelyek czélzottak“, irja N.-ajtai Kovács I. az idézett helyen. „Keresztúrfalva déli szélében, a falun kívül, a Fiatfalvára vezető út és a Gagyból lefolyó patak közt egy szeglet földterület feküdt, tele tövisbokrokkal, bojtorjánnal ; melyet borjú-legelőül használtak. E térség falusi közös birtok volt; s az unitáriusok, nem lévén más helyök, 1 L. Keresztény Magvető XIV. évf. 2 fűz. 82—84 1. 2 L. k. kormányszéki levéltár 1780 év. 4987 sz. 8 L. Fosztó—Úzoni egyháztört. 2 köt, 478 lap.