Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

I. A gymnasium keletkezése előtti idők

I.

A GYMNASIUM KELETKEZÉSE ELŐTTI IDŐK.

Székely-Keresztúr létesülésére nézve érdekes lenne kimutatni s megállapítani azt az időt és körülményt, hogy mikor s mily formán tömörültek ide a lakósok és miért lett a neve a községnek Keresztár, de erre történeti adat nincsen; csak 1332-ben fordul elő, mint önálló egyházmegye, 5. Crux néven. Ez évben Jakab nevű papja 24 régi banalist tizet a pápai dézmagyüjtőknck1. Legtöbbet fizetett e körben lévő 37 község közül, a mi azt bizonyítja, hogy ezek között, ha tán nem is a leg]Lásd a „Nemzeti Társalkodó“ 1838. II. félév 41—46 lapjain: A római Vatikanumban tartatott registrum kimutatja, hogy a thclegdi espercstség Erdélynek kebelében, az öt Székely Széket magában foglalva, virágzott. A római vaticana bibliothccában tartatik egy könyv (codex), melyben 1. Károly magyar király engedelmével, Magyar és Erdclyországban minden egyházi jövedelmekből élők bevételének tizedéből felszedett summákról a számadások megjegyezve vannak.

A magyarországi püspökségek és azoknak megyéi előre bocsáttatván, az 597-ik lapon kezdődik az erdélyi megyéknek jegyzése ily czim alatt: „Registra quinque annorum de Ecclesia Transsilvana, sive de Transilvanis partibus subcollectorum“.

A thelegdi esperestség második erdőlaki részének helységei a 678, 737 és azokat követő lapokon következnek ily czim alatt: „Notandum, quod anno Dómini 1333. Sacerdotes de Erdeubach de Archidiaconatu de Tylegd pelsolverunt: 27 sor sz. 681 lap. Jacobus Sacerdos de S. Cruce, solvit 24 banales antiquos. 737 1. Jacobus de S. Cruce, solvit 8 banales antiquos,