Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

I. A gymnasium keletkezése előtti idők

2

nagyobb, de az egyik népesebb község volt. E mellett bizonyít az is, hogy az anyaszék fiuszékének központja lett és róla kapta nevét.

Hogy mikor szakadt két részre, melyek közül az alsó, falu, a felső pedig város lett, arra nézve sem találhatni adatot. Város néven 1559-ben jő elő elsőbben, midőn Izabella királyné Keresztúrvdros lakóit mindennemű adók, taxák alól kiveszi1. Mint taxális helység, legelőbb az 1595-iki országgyűlés végzései között fordul elő.1 2

A kétrészre szakadt állapot tartott 1884-ig, a mikor Keresztúrfalva, a város és Timafalva, Székely-Keresztár város néven egyesíttetett.

„Brevis enerratio disputationis Albanae de deo trino ct Christo duplici coram serenissimo principe et tota ecclesia decem dicbus habita“ czimen 1568-ban megjelent könyv végén ez áll: Amanuensium nomina. Joannes Synning Marosinus Pastor Ecclesiae Dei, quae est in Keresztül' Siculorum. Martinus Albanus Minister Ecclesiae Dei in Oppido Dhes. Benedictus Óvári Rector Scholae Albanae. Gregorius Wagnerus Scholae Albanae Collég“. E felsorolt 4 jegyző a Dávid Ferencz pártiak jegyzője volt s igy unitáriusok ; a másik párt jegyzőit nem ismerjük.

Szabó Károly „Régi Magyar Könyvtár“-óban, a hol a Dávid Ferencz müveit sorolja fel 1568-ról, Marosi Synnig Jánost, mint azon időbeli keresztúri papot, két helyen is megemlíti3.

Ez adatok a mellett bizonyítnak, hogy Székely-Keresztúr város és falu lakóssai, papjokkal együtt, már az unitárismus első éveiben, unitáriusokká lettek, mert csak igy lehetett az ők tulajdonukban, 1568-ban a piaczsori templom és az ahoz tartozó papi lak.

1 Lásd : Orbán Balázs „Székelyföld“ I. k. 21 lap.

2 Lásd : „Erdélyország történeti tára“ II. k. 57 lap.

0 L. Szabó K. „Régi magyar könyvtár“ II. k. 28, 20 lapjain.