Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
58 AZ ÓVÁRI ISKOLA (GÁL KELEMEN) vádolták. Ezek meg lévén félemlítve, nem akarták az ügyet perre vinni, hanem a fejedelem kegyelmére bízták. így jött létre 1655 március 8-án egy egyezség, mely a város igazgatását fele-fele arányban az unitáriusok és reformátusok között megosztja. Az egyezség pontjai: 1. Ezután a kihaló unitárius százférfiak helyett reformátust választanak, míg számuk 50-re megy, de addig is a 25 református szavazatának jogereje annyi lesz, minta 75 unitáriusénak. 2. A következő választáskor 6 unitárius és 6 református szenátor választáti k. 3. A fő- és királybíróság felváltva megy a két felekezet között. 4. Mindkét vallásúaknál egyik évben a főbíró magyar, másikban szász. 5. így változzék a jegyzői tiszt. 6. Az alsóbb hivatalokban is egyenlő jogúak legyenek, a céhmesterséget is egyenlően viseljék. /.Temetésnél, keresztelésnél az unitáriusok ne avatkozzanak a reformátusok dolgaiba, s vallásos ügyeik igazgatásától tartózkodjanak. 8. Ha valakinek panasza van, terjessze elő mindkét vallás képviselői előtt. (Jakab Elek: Kolozsvár története II. 700.) [...] Ennek a szerződésnek az alapján rendelte el Rákóczi 1655-ben, hogy a főtéri templom körüli boltok, valamint a szentpéteri malom évi bérének fele adassék a református papoknak, amit 1670-ig bírtak is. Ekkor az unitáriusok orvoslásért folyamodtak a gyulafehérvári országgyűléshez, ahol Koncz püspök is jelen volt. A fejedelem nem engedte meg, hogy benn maradjon az unitáriusok ügye tárgyalásánál. A püspök kiküldte süvegét és pálcáját, s mint nemes ember benn maradott. Az országgyűlés azt határozta, hogy e kérdés tárgyalása alatt az összes unitáriusok távozzanak el. Engedelmeskedtek, de írásban tiltakoztak. A végzés nem maradt fenn. De a püspök április 19-én Gyulafehérvárra ment, s úgy látszik, ekkor eszközölte ki, hogy a boltok jövedelme továbbra is az unitáriusoké legyen. Kitűnik ez Forgó István és Enyedi Péter kolozsvári református lakosok tiltakozásából (1670. július 30.) a kolozsmonostori konvent előtt. Ebben előadják, hogy Rákóczi alatt kötött egyesség szerint a városban mindenből a fele rész őket illeti. Ezt bírták is, de Koncz püspök erőhatalommal elfoglalta „az ország articulusa ellen". Ennek ők ellene mondanak, s tiltakoznak addig is, míg jogaikat, ahol helye van, megkereshetik. (Jakab Elek: Kolozsvár története II. 818.) Bánffy Dénes főkapitány 1666 október hóban a piaci templomot el akarta foglalni. Be is indult Gyaluból, de a nagy hídon kocsija letörött. A fejedelemnek pedig nem sokkal azután Kolozsvárra jöttében fia meghalt. Ezek a baljóslatú események akadályozták meg szándékuk kivitelében. Mikor az unitárius püspök a főkapitány előtt bizonyítgatta, hogy a piaci templomhoz és hozzátartozó javakhoz nincs egyenlő joga az ortodoxoknak, a főkapitány azt mondotta: „Ha az unitáriu-
