Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KO L L ÉG I UM TÖ RTÉ N ETÉ BÖ L 57 utcai régi templomot felépíttethesse, s iskolát emelhessen. Az 1633. évi országyűlés kimondotta, hogy noha az ország szegénységét érzik, mindazonáltal, hogy a fejedelem a végházak és a kollégium építéséhez jobb móddal hozzáláthasson, ígértek minden kaputól 1-1 frt.-ot adóval együtt, a Részekbeli vármegyéket is ideértve. Az 1557. évi szekularizációkor országos segéllyel felekezetnélküli iskola alapítását határozták, Báthory István nagyobb részt saját költségén jezsuita kollégiumot alapított. Rákóczi országos adóból akarja megépíteni a Farkas utcai református templomot és iskolát. Pokoly szerint ez a törvény (1633) tulajdonképpen az 1635. évi egyezség következménye, mert ebben a reformátusok megígérték, hogy az unitáriusok főtemplomához és egyházi jövedelmeikhez soha semmi közüket nem tartják. Ez az okoskodás egy filius ante patrem [gyermek az apa előtt] furcsa példája. A fejedelem még abban az évben hozzákezdett a templom építéséhez. A belső Farkas utcai templom és iskola építése javában folyt, mikor J641-ben az első református bíró választatott. Az egyház nagy ünneppel akarta megülni e„márványkőbe metszendő"fejedelmi cselekedetet. Geleji püspök zsinatot hívott össze Kolozsvárra, melyen megjelent a fejedelem is, felesége, kisebbik fia fényes udvari népe kíséretében. Vitatkozást rendeztek, de hogy ne csak „vázakkal, vagy árnyékokkal harcoljanak" a fejedelem meghívta az„ott való ellenkező tanítókat", püspököt, plébánost, szász papot és scholamestert.„Az öregei - mondja Geleji a Titkok titkában - néminemű mentségekkel élvén (de csak a nemakarás, vagy nemmerés volt az oka) magokat elvonák, hanem a scholamestereket küldék elé, akik is két napokon eléjövén, többször őket, noha Nagyságod reájok eléggé izengete, s a magok rendén levők által is inteté, elé nem veheték". A teologiában„igen forgottlanok", minden okoskodásuk„inkább csak természeti ratiokból állott" s a reformátusok minden feleletére „csak azon bakot nyúzták", s néhány „szavukat a másikkal nyakon csapták". Azt vitatták, hogy a Krisztus az isteni cselekedetekben az atya mellett „csak eszközi ok légyen". Oly igen megszorongatá Bisterfeldius uram őket, „hogy magokat sokakból nem expediálhatták [bocsátkozhattak vitába], hanem ingenue [őszintén] megvallották, hogy ők azokról nem elmélkedtenek volt". A disputáció előtt tartott prédikáció indította Gelejit a Titkok titka megírására. így mondja el ezt a vitát Geleji. A Fasciculus írója is megemlékszik róla (Fase. I. 217.), s hozzáteszi, hogy a rektor és lektor„sat laudabiliter se in opponendo gesserunt"[elég dicséretreméltóan védekeztek]. Nem lehetett nagy kedvük a vitatkozásra, hisz még élénken emlékezhettek Csanádi esetére, akit 1618-ban alig tudott megmenteni a kemény büntetéstől a fejedelemnek előre kiadott biztosító levele. Kolozsvárt,„az unitáriusok hegyen épített városa" (Pokoly) lassanként a református lakosságnak a beköltözések, átállások, térítgetések következtében való megszaporodásával elveszítette unitárius jellegét, s II. Rákóczi uralkodása vége felé már„túlnyomólag református színezetűvé vált." (Pokoly 2, 148). A reformátusok 1655-ben az unitáriusokat az I. Rákóczival kötött egyezség megszegésével
