Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 49 a bűnösnek is megengedi a törvény a maga védelmét. Még a tanulók kezébe való legszükségesebb könyveket sem lehetett közreadni. [...] R IRODALMI HARC ö Enyedi Expucationese körül Azt a vallási LÉGKÖRT, melyben a dési komplanació megfogant, részben bevezette, részben követte az az irodalmi harc, amelyet Enyedi Explicationes [Magyarázatok...] című munkájának magyarra fordítása pattantott ki, s amely több mint félszázadon keresztül folyt e mű s az unitáriusok ellen.Tanulságos ez irodalmi harc mozzanatait megismerni, mert jellemzően mutatja az ortodox fejedelmek védelme alatt és költségén kiadott vaskos református művek durva hangját. A támadó és védekező felek nem egyenlő feltételek között működtek. A reformátusok élvezték a szó- és gondolatszabadság legteljesebb mértékét, korlátlan birtokában voltak az anyagi eszközöknek. A védekező félnek felségsértés terhe alatt lakat volt a száján, s nem nyilváníthatta szabadon gondolatait, melyek a szívében éltek. És hovatovább az anyagi eszközök és lehetőségek.is mind kisebb és kisebb mértékben állottak rendelkezésére. És állapítsuk meg azt is, hogy amikor a bőségesen dotált református tanári és papi állásokra kiválóan képzett tudós embereket állít a fejedelem bőkezűsége nemcsak Erdélyből, hanem Magyarországból, sőt a külföldről is, nálunk hátraszorított s mind reménytelenebbé váló helyzetünkben kevés az átlagból kiváló ember, aki a siker reményével vehetné fel a harcot az egységesen támadó, céltudatosan vezetett és szervezett táborral szemben. A durván támadó hang csak a korszak vége felé Apafi alatt enyhül annyira, hogy ez már az irodalmi ízlés határai között mozog. Torockai Máté magyarra fordította Enyedi György Explicationesét. A fordítás 1619-ben akkor jelent meg, mikor Bethlen Gábor Erdélyből távozván Bethlen István volt a kormányzó, aki 1620-ban a gyulafehérvári országgyűlésen a munka terjesztését megengedte. Mi volt e fordítás megjelentetésével az unitáriusok célja? Nem támadás, nem kihívás, hanem hogy hitelveik szélesebb körökben való megismertetésével védjék magukat az ellen a sok ádázlelkü gyanúsítás és gúnyolódás ellen, mellyel minduntalan találkoztak. Különben az „Elöljáró beszéd" megmondja „kiváltképen való okát a mi írásmagyarázatunknak".„Mi is, kik csak az Istennek tiszta, makula nélkül való szent igéjéhez minden emberi traditiókat hátrahagyván teljességgel ragaszkodtunk, tudván hogy igazságunk vagyon és mégis ez világ fiaitól - minthogy szentírásból nem árthatnak - méltatlanul káromoltatunk és szidalmaztatunk: nemhogy ezeket békességesen, sőt Isten erőt adván rá lelkiörömmel nem szenvednők; hanem hogy megtessék, az világ kiket és miért, méltán-e vagy méltatlan gyűlöl.. ."„Nem egyebeknek bosszújukra és ingerlésekre
