Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 221 1900/901: Ferencz József püspök; 1901/902: Benczédi Gergely, 1902/903: Kovács János; 1903/904: Mózes András nevén árvái; 1904/905: Péterfi Dénes; 1905/906: Boros György; 1906/907: Kanyaró Ferenc; 1907/908: Nagy Gyula; 1908/909: Nyiredy Géza; 1909/10: Gál Kelemen; 1910/11: Gálfi Lőrinc; 1911/12: Pálffi Márton; 1912/13: FHidegh Mihály; 1913/14: Kiss Ernő; 1914/15: Márkos Albert; 1915/16: az elhunyt Barabás Ábel családja; 1916/17: Csifó Salamon; 1917/18: Kelemen Lajos; 1918/19: Kovács Kálmán; 1919/20: Vári Albert; 1920/21: Uzoni Imre; 1921/22: Varga Béla; 1922/23: Borbély István; 1923/24: Gálffy Zsigmond; 1924/25: Pap Domokos; 1925/26: Kiss Elek; 1926/27: Gálffy Zsigmond; 1927/28: Vass Domokos; 1928/29: Tóth István. 1932-ben Gálffy Zsigmond igazgató javasolja: mivel eddig minden tanár részesült Berde-jutalomban, most csak újra lehetne kezdeni a díjazást. Az összeg viszont igen devalválódott (1000 korona helyett 500 lejt adtak), úgyhogy további intézkedésig függesszék fel a díj kiadását. Ezt az EKT és a Főtanács is elfogadja. Az öt évtized oktatóit áttekintve a tanárok két csoportja tűnik ki. Az egyik a katedrán, az iskolában és egyházban jeleskedett, tevékenysége az iskolatörténetben fontos, diákok generációira nyomta rá bélyegét, s a maga idejében legalább városszerte köztiszteletnek örvendett, különösen ha a tollat is forgatta. Itt mindenekelőtt az öt igazgatót kell említenünk: Nagy Lajos, Benczédi Gergely, Kovács János, Gál Kelemen, Gálffy Zsigmond. Különösen Gál negyedszázados munkássága korszakalkotó. Valósággal újrateremtette az új épületben a kollégiumot, a XX. századi igényekhez alkalmazta. Részben ide is sorolható Nyiredy Géza, továbbá Pálffi Márton, Márkos Albert, Ferenczi Sándor, László Gyula, Kövendi Nagy Gyula. A másik csoport a kollégium katedrájáról indult, de kinőtt onnan, s már új munkakörében vált erdélyi vagy összmagyar ismertségűvé. Idesorolható a teológiai tanárokká lett Borbély István irodalomtörténész és Varga Béla filozófus-pedagógus; az egyetemi katedrán rangot szerzett Géléi József biológus, László Tihamér fizikus, Bodor András történész, Gálffy Mózes nyelvész, vagy az irodalmi-tudományosművészeti életben nevet szerzett Kiss Ernő, Kelemen Lajos, Gyallay-Pap Domokos, Tóth István, Létay Lajos. A tanári kar közös tevékenysége volt a tanácskozás. A század első két évtizedében törvény írta elő ezek rendjét és tematikáját. A félévek elején volt egyegy módszeres tanácskozás, amelyen valamilyen nevelési-módszertani kérdést vitattak meg, többnyire az igazgató bevezető előadása nyomán. A félévek közepe táján került sor az ellenőrző tanácskozásokra. Ezeken sorra vették az osztályokat, s az osztályfőnök referátuma alapján megtárgyalták a problémás eseteket, mind a tanulmányi, mind pedig a magaviseleti kérdéseket. A félév lezárásakor került sor az osztályozó tanácskozásra, ezen állapították meg a diákok félévi jegyeit, minősítését. Az akkori osztályozás ugyanis nem szigorúan vett matematikai művelet volt.
