Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
222 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) Az 1923-tól bevezetett román rendtartás nem intézkedett egyértelműen a tanári gyűlésekről, ezeket az igazgató szükség esetén hívhatta össze a felmerülő kérdések megvitatására. Aránylag ritkábban tárgyaltak módszertani dolgokról, sokkal inkább utasítások alkalmazásáról folytattak eszmecserét, tankönyvek közt válogattak, évharmad végén a magavisleti jegyeket beszélték meg. Tartottak külön„osztályfőnöki értekezlet"-eket is, amelyeken az osztályfőnöki órák tematikáját, a fegyelmi problémákat tűzték napirendre. 1940 után megint visszatértek a módszeres, ellenőrző és osztályozó (félév- és tanévzáró) értekezletek. 1945-től kezdve szinte hetente tartottak rendkívüli értekezleteket az állandóan érkező utasítások ismertetésére. Állandó téma volt az„új tanártípus" kialakítása. A csokfalvi zsinat 1907-ben határozatot hozott, hogy a három unitárius iskolaközpont, Kolozsvár, Torda és Székelykeresztúr tanárai évente tartsanak tanácskozást, beszéljék meg a felmerülő közös problémákat, s ugyanakkor ismerjék is meg minél jobban egymást. Az első ilyen találkozóra 1908. április 11 -én Tordán került sor. Boros György ismertette az új értekezlet célkitűzéseit, Kiss Ernő pedig az új, Dent-féle latinkönyv használatáról beszélt. 1909. április 5-én Székelykeresztúron tartották a találkozót, Kolozsvárról 13-an vettek részt. Az útiköltséget az iskola biztosította. 1910. március 30-án Kolozsvárt Boros György a vallásoktatásról tartott előadást. 1911. május 13-án Székelykeresztúron, 1912. május 30-án Kolozsvárt, 1913. május 9-én újra Székelykeresztúron, majd 1914. április 9-én a kolozsvári kollégium dísztermében tartottak értekezletet. A világháborús időkben elmaradtak a találkozók.73 Egy másik, szintén 1908-ban kezdődő tanácskozás a tankerületi igazgatói értekezlet volt: évente egyszer a tankerülethez tartozó igazgatók beszélték itt meg a kerületi főigazgatóval gondjaikat. Az első ilyen értekezletet április 24-25-én az Unitárius Kollégiumban rendezték, a konviktusban folyt a közös, ünnepi étkezés. A szülőkkel való kapcsolat még a század elején is elég laza volt. A szülő rendszerint ősszel behozta a fiát a kollégiumba, elhelyezte, s legfeljebb nyár elején jött utána, hogy hazavigye. Olyankor felkereste egyik-másik tanárt, hogy fia helyzetéről érdeklődjék. A tanulók több mint kétharmada bennlakó volt. Az 1938/39- es tanév közepén jött a román minisztériumi utasítás, hogy havonta szülői értekezletet kell tartani. A helybéli szülőket össze is hívták, de nem sok eredménnyel - jegyzi meg a jelentés -, mert a szülők nem tárták fel őszintén a gyermekek otthoni gondjait. A következő tanévben két-három osztály szülőit hívták össze közös értekezletre, hogy lehetőleg összehangolják a család és iskola nevelőmunkáját. Az 1940-es években félévenként tartottak egy-két szülői értekezletet, s ezeken 73 A harmadik értekezlettől kezdve megjelentették a jegyzőkönyvet és az előadások szövegét háromszor is megváltoztatott címmel: Az unitárius tanárok harmadik értekezletén tartott Felolvasások (Kolozsvár, 1910. márc. hó 30.) Kolozsvár, 1910.601. [Összefoglalja az I. és a II. értekezlet műsorát is.]; Jegyzőkönyv az unitárius tanárok IV-ik értekezletéről. Az értekezleti felolvasások. [Székelykeresztúr], 1911.691.; Ua.V. értekezlet. Kolozsvárt, 1912.661.; Ua.VI. értekezlet. Székelykeresztúron [1913] 631.; Jegyzőkönyv az unitárius tanároknak Kolozsvárt 1914. április 9-én tartott VII. értekezletéről. Kolozsvárt, 1914.701.
