Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
214 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) tematika-fizika szakost alkalmazzák rendes tanárként. 1944-től nem tanít, betegszabadságon van, Budapesten reked. 1940-ig helyettesekkel látják el a másik tanszéket: Deák Ferenc, Vaska Dezső, Wildt József, Imecs Márton az óraadók. 1940 őszén Márton Sámuel (1910-1990) matematika-fizika-vegytan szakos tanárt alkalmazzák helyettesként, s fél normával irodavezetői megbízatást is kap. 1943. január 1-jétől lesz rendes tanár. A fizika oktatása néha a matematikával párosított, hiszen a legtöbb tanárnak e kettős szakja van.60 A kollégiumban azonban néha e tárgy különvált. Mindjárt az elején Benczédi Gergely (1839-1906) is kifejezetten fizikus volt. Ő a XIX. századi unitárius tanügy egyik meghatározó alakja a már említett Nagy Lajos és Kovács János mellett. Göttingai és londoni tanulmányai alatt a természettudományokra szakosodott, s 1866-tól e tárgyakat tanította rendes tanárként. Berde Áront követően a második ilyen képzettségű tanára volt az iskolának. 1867-től 1877-ig ő az igazgató. Az iskolai oktatásba bevezeti a méter-rendszert, s erről könyvet is ír (1870). Egyház- és iskolatörténeti tanulmányok sorát állítja össze. 1901-ben adja közre Berde Mózsa-monográfiáját és a kollégium vázlatos történetét. 1880-tól a természettani szertár őre, gazdagítója. 1903-ban vonul nyugdíjba.61 Ezután Hidegh Mihály és Uzoni Imre megosztva tanítja a fizikát, hisz e tárgy óráinak száma mindössze 8, a két utolsó osztályban kerül előadásra. Uzoni vezeti be 1913-ban a fizikai laboratóriumi gyakorlatokat heti két órában az önkéntesen jelentkezők számára. Az első világháború után nő meg a fizika órák száma, már öt osztályban, összesen 14 órában tanítják, a 30-as években pedig a fizika-kémia órák egy teljes katedrát tesznek ki. így válik szükségessé 1933-ban egy fizika-kémia szakos tanár alkalmazása. Az iskola tornatanárának, László Gyulának a fia, László Tihamér (1910-1986) ekkoriban végzi az egyetemet. 1940-ig helyettes, azután rendes tanár, 1942-1944 között igazgatóhelyettes is. Ö a kísérleti fizikai iskolának a híve, s e tudományág jeles kolozsvári unitárius professzoránál, Gyulai Zoltánnál doktorál a Bolyai Egyetemen 1947-ben. A fizikai szertár őre, kémiát is tanít. Már 1946-tól a Bolyai Egyetemen tanársegéd, 1947-től a Magyar Almérnöki Főiskola előadója, 1948-tól a Bolyai Egyetemen Gyulai Zoltán tanszéki utóda. Több tankönyvet, egyetemi jegyzetet állított össze, tanulmányokat írt. Kollégiumi óráit 1948-ig megtartotta. Mellette még Nagy László volt inkább fizikus. 1937-1941 között végezte a kolozsvári egyetemen a matematika-fizika szakot. 1944-1948 között tanított a kollégiumban, 1945 júniusától rendes tanárként. 1946-ban kémiából is diplomát szerzett. 1948-tól a volt Református Kollégiumba helyezték, majd 1950- től a Műszaki Egyetemen tanított fizikát. 60 Részletes feldolgozása Boda Károlytól: A Ma-kémia tanítás története iskolánkban. Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve (A továbbiakban: Brassai Évkönyv) 1993-94.24-40. 61 AnyakönyvS9-76:,Gá\Ke\emen:BenaédiGergely,s2ületéséneks2ázévesfordulójára.O\i\-Moisyit,]9í9.AO\. Keresztény Magvető Füzetei 28. [Különnyomat a Keresztény Magvető 1939-es évfolyamából.]
