Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium

FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 215 A természetrajz órák száma a századelőn 12 körül mozgott, s magukba fog­lalták a kémiát is. Ez utóbbi csak az 1920-as években jelent meg önálló (egyetlen osztályban tanított) heti 3 órás tárgyként. A természetrajz szakos gyakran a föld­rajz órákat is ellátta. Ezek száma 8-10 volt. Az unitárius főgimnáziumban kifejezet­ten földrajztanár nem akadt: hol a történész, hol a természetrajz szakos tanította e tárgyat. A kollégium elhivatott, tudós természetrajz-vegytan tanára korszakunk kezdetén NyiredyGéza (1861 -1914). A kollégium elvégzése után 1881-től az egye­tem matematika-természettudományi karának minden szak iránt érdeklődő hall­gatója, 1886-ban szerzi meg a tanári diplomát, s az egyetem Vegytani Intézetének tanársegédévé nevezik ki. 1887-ben megbízzák a gyógyszerész- és orvostanhall­gatók gyakorlati vegytan-oktatásának vezetésével. 1888-tól ő lesz a gyógyszerész gyakornoki tanfolyam irányítója. 1889-ben megszerzi a bölcsészeti doktorátust kémiából. Ugyancsak ettől az évtől válik a kollégium földrajz-növénytan óraadó tanárává. 1890-től helyettes, 1892-től rendes tanár. 1892-ben földrajzból is tanári oklevelet szerez. Élete 53 évéből 29 évig volt egyetemi tanársegéd, 27 évig ve­zette a gyógyszerészképzést és 25 éven át tanított a kollégiumban. Ráadásul di­ákjait kirándulni vitte, növénygyűjtésre tanította. Vegyészeti tan- és szakkönyvek sorát írta. Szakszerűen rendezte az iskola ásvány- és növénygyűjteményeit. Nem csoda, hogy 1900-ban csak pár hónapra vállalta el a kollégium igazgatását. A túl­zott munka korai halálát okozta.62 Utódául rendes tanárnak választják még 1914 szeptemberében dr. Ájrkosi] Kiss Ernőt (1887-1918), Nyiredy egykori tanítványát. Ő azonban már akkor katonai szolgálatot teljesít, ott megbetegszik, s alighogy hazakerül, meghal.63 Ezután dr. Boga Lajos, Möckel Gusztáv, Borbély Andor he­lyettesítenek e tanszéken. Borbély (1896-1972) utóbb híres földrajztudós lesz. A magyar egyetem távozása után, 1919 őszén rendes kollégiumi tanárul választják Géléi Józsefe t (1885-1952). Ő is Nyiredy-tanítvány, 1908-1911 között már óraadó­ként tanított is a kollégiumban. Az egyetemen az állattani tanszék tanársegéde volt, 1908-ban doktorált, majd külföldi tanulmányutakat is tett. 1914-ben a ma­gántanári képesítést is megszerezte. Nyiredy méltó utódaként folytatta az isko­lai természettudományos oktatást. 1924 tavaszán azonban meghívták a szegedi egyetem állattani tanszékére rendes tanárnak. Rövidesen az akadémia is tagjául választotta. 1940-től 1944-ig a visszatért kolozsvári egyetemen tanított, 1941-ben egyházi főgondnokul választották. Több mint 150 szakdolgozatot közölt magyar és német nyelven.64 1924-től hosszú ideig kénytelen helyetteseket alkalmazni az iskola. Balogh Ernő a Marianum Leánygimnáziumból, Húsz Ödön a Református Leánygimnázi­umtól, Tompa Arthur a Gazdasági Akadémia Vegykísérleti Állomásától, Nyárády 62 Anyakönyv 201-208.; Borbély István: Dr. NyiredyGéza. Értesítő 1913-14.190-205. 63 4. Kiss Ernő dr. Értesítő 1918-19.3. 64 Gaal György: A kolozsvári egyetem unitárius tanárai. I. h. 136-153.

Next

/
Oldalképek
Tartalom