Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 139------------------ ELŐZMÉNYEK A kollégium A XX. század elején kétségtelenül egy új korszakot kezd. Ennek előzményei a XIX. század utolsó két évtizedére nyúlnak vissza. Ezekben az esztendőkben válik meg a tanintézet a korábbi, XVII. századra visszanyúló erdélyi patriarkális-felekezeti hagyományoktól, s beilleszkedik az egységes magyar tanügyi rendszerbe. Természetesen az adott keretben a felekezeti jelleg továbbra is érvényesül, főleg a nevelés terén. 1880-ban Kovács János igazgató szerkesztésében megindul az Értesítők sorozata, ennek füzetei jelen munkánk fő forrását képezik.1 Ugyancsak az ekkor záruló tanévben vezetik be az osztálykönyveket a tanulók előmenetelének és óralátogatásának ellenőrzésére, valamint a tudósító könyveket, melyeket évente háromszor osztanak ki, hogy a szülőket értesítsék a diák magaviseletéről és tanulmányi helyzetéről. 1880-ban a Főtanács határozatot hoz arra nézve, hogy alaptantárgyakból csak tanári oklevél tulajdonosa választható meg rendes tanárnak, előnyben részesülnek a doktorátussal is rendelkezők. Az 1883. május 23-án szentesített, a középiskolákról és azok tanárairól szóló XXX. törvénycikk egységes keretbe foglalta Magyarország oktatásügyét. Biztosítja az állam felügyeleti jogát a protestáns tanintézetekben is, ez a tankerületi főigazgató évenkénti látogatása útján valósul meg. A főigazgatónak azonban nincs intézkedési joga ezekben az iskolákban. Észrevételeit a minisztérium útján az egyházi főhatósággal közli. Lehetővé válik, hogy a vallásfelekezetek iskoláik fenntartására államsegélyért folyamodjanak, de ez esetben el kell fogadniuk az állami tantervet, megfelelő számú szakképzett tanárt kell alkalmazniuk megszabott minimális fizetéssel és óraszámmal. Ha valamely felekezeti iskola nem felel meg a követelményeknek, háromszori miniszteri megintés után elveszti nyilvánossági jogát: nem adhat ki érvényes bizonyítványokat, nem rendezhet érettségit. A nyolcosztályos gimnáziumban legalább tíz rendes tanárt kell alkalmazni, ezek csak érvényes (tanárvizsgáló bizottságtól kibocsátott) diplomával rendelkező személyek lehetnek. A már legalább három éve kinevezettek mentesülnek a diplomaszerzés kötelezettségétől. A tanárok heti óraszáma 18, a rajztanáré 20, az igazgatóé 10 kell hogy legyen. Az ezen felüli órákért óradíj jár. A törvény az érettségi vizsgát is egységesíti, a felekezeti iskolákban a bizottság elnökét a felekezeti főhatóság nevezi ki, de kormányképviselő ellenőrzi a törvények betartását. A minősítések: jelesen, 1 Értesítő az Unitárius Vallásközönség iskoláiról az 1879—80-ik tanévben. Szerkesztette Kovács János igazgató-tanár. Kolozsvárt, 1880. (A továbbiakban: Értesítő.) Az 1944-ig kihagyásokkal megjelenő Értesítő-sorozatról lásd: Gaal György: A kolozsvári Unitárius Kollégium értesítői. In: Uő. Múzsák és erények jegyében. Kolozsvár, 2001.118-136.
