Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
496 Morris, Grant, Morgan tanároktól s vizsgát tett állattan, ásványtan, természettan és vegytanból. A Manchester New Collegeban csak Martineautól hallgatott ethikát és Taylertől angol irodalomtörténetet. Benczédi tanári és nem papi pályára készült. De az ösztöndíj papi pályára készülők részére volt alapítva. Ezért az angolok és a konzisztórium között előzőleg hivatalos levelezés folyt, melynek folytán az angolok beleegyeztek, hogy mint más intézet tagja is kaphassa az ösztöndíjat. A szünidőket kirándulásokkal, utazásokkal, múzeumok látogatásával töltötte. Életrajzában érdekesen írja le 1848-i menekültekkel, Kmetty tábornokkal, Vukovich Sebő volt igazságügyminiszterrel. Rónai Jácinttal, Somogyi festővel, Loránd János volt tüzérkapitánnyal való ismeretségét, találkozásait. 1866 aug. 10-én indult haza s szept. 10-én érkezett Kolozvárra. Feljegyzi, hogy Salzburgban „a fináncok“ könyvei közül lefoglalták Kossuth angol beszédjeit s Széchenyi Ein Blick auf den Rückblick-jét, de pár év múlva a kolozsvári rendőrség utján visszakapta. 1866 jul. 1. Főtanács Berde helyébe tanárnak választotla a fizika, vegytan, állattan és növénytan tanítására. 1867 szept. 1-től 1877 szept. 1-ig igazgató volt, két évenként újra választva. 1881 nov. 1-től a vallásközönség közpénztárnoka, 1882 jan. 1-től a tanári nyugdíj- és özvegy-árva-alap, 1891 jan. 1-től a főgimnázium pénztárnoka, 1872-től a főpapi szék rendes tagja. Mint igazgató, a kollégium kórházának első felügyelője s ügyeinek megindítója volt. Símén Domokos megvásárolt és Bartók István adományozott könyvtárát diákok segítségével lajstromozta. Igazgatósága alatt sok oly kezdeményezése van az ügykezelés körében, ami egyházunk s iskolánk múltjának kutatóit hálára kötelezi. Ő, aki oly benső ragaszkodással csüngött egyházunk múltján s oly nagy szeretettel kutatta a régi történelmi adatokat, lelke alkatánál fogva kiválóan alkalmas volt arra, hogy minden adatot, minek történelmi becsét látta, gondosan megőrizzen s olyan feljegyzéseket tegyen, melyeknek értékét a jelen nem látja, de amelyért a történetírás később nem lehet eléggé hálás. A méter-rendszert 1870-ben ő ismertette először a magyar olvasóközönséggel. Az egyház és iskola múltjára vonatkozó sok becses közleménye és értekezése jelent meg a Kér. Magvető 1874—1892. évfolyamaiban. Teljes joggal mondhatni, hogy Jakab Eleken és Kanyarón kívül nincs senki egyházunkban, aki oly sok és alapos levéltári kutatást végzett volna, mint Benczédi. Megírta Berde Mózes életrajzát (Budapest, 1901.) és a kollégium vázlatos történelmét, mely a kollégium 1900/901. évi Értesítőjében s külön lenyomatban is megjelent.
