Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
97 céliránytalan és hijános sükerű“. Értelmetlenül írják le, tanulják meg, aztán elrongyolódnak, elpiszkolódnak s egy félév alatt makulatúrává válnak. „Nem ellenirányulag, nem ellenszegülőleg“ teszi a jelentést. Csak azt akarja kifejezni, hogy csak „részenként“ kellett és lehetett volna alkalmazni. Egyébiránt némi lépéseket tettek már előkészületül az uj rendszerre. Tapasztalatai tehát az új rendszerről nem lehetnek, de azt előre jelzi, hogy a rajz csak úgy lesz tanítható, ha a státus küld rajzmestert s fizeti is, sőt a rajzszereket is beszerzi, legalább a szegény tanulóknak, mert az új teher a pénztelen köznépet az iskolától elidegeníti. Arra a kérdésre, hogy a köztanítók kikből legyenek s kell-e esetleg Kolozsvárról ilyeneket küldeni, válasza az, hogy tétessenek primarius deákokból (kolozsváriakból), mint eddig is. „Óhajtandó volna ugyan, hogy mint a katolikusoknál, az ily classisoknak is, megélemedett s érett gondolkodású férfiakból állandó tanítói volnának professori név alatt 200—300 frt királyi vagy alapítványi fizetésre. De minthogy ebben módunk nincsen, óhajtandó volna bár az, hogy a felsőbb oskolát egészen kivégzett, nevelési elvekkel és esméretekkel s ezek mellett a tanításra megkívánható szenvedelemmel, illendő készültséggel ellátott, felruházott, jellemes deákokból lehetnének a classicus praeceptorok bár 3 — 4 esztendeig“. Ha Kolozsvárról küldenek segédtanítót, ám legyen, de a közpénztár fizesse őket, mert nekik nincs miből. De — kérdi: az ilyenek a kolozsvári, vagy az itteni törvények alatt állanak?“. Függenek-e az itteni igazgatótól? Vagy tanítótársi a viszony? Hiba esetén subalternusi? A juratusok között lesznek-e? A terheket hordozzák-e? A fizetésen kívül követelhetnek-e valamit a tanulóktól? Egy „ház-“ban laknak-e, vagy külön-külön? Utóbbi esetben a tanulók egy részét szorítnák ki. Mindent öszevéve: meg lehetne kísérelni a rendszer alkalmazását. Hiszen quid tentare nocebit? „Ha szintén nem kezeskedhetem is a feszült képzelet szerénti sükerről“. Azonban „múlhatatlanul megfejtendő“ feladat, mely nélkül abbéli célunk nem teljesedhetik“, az összes kézikönyvek megszerzése. Enélkül (a jövő) szeptemberben is csak az ó épületben (régi rendszer mellett) kell maradnunk. Abban kell igyekeznünk, hogy „az eddigi épület keskeny ablakait szélesebbre vágjuk, hogy több világot bocsássanak, törpe ajtait magosítsuk, hogy emeltebb fővel járhassunk benne s homlokzata módosítása által az új építészi divathoz — amennyiben körülményeink engedik — közeledjünk. Polgári életben is tesznek így sokan, kiknek nincs értékük alapjából új épületet kezdeni“. Ezek után, ha életbe léptetik, Keresztúrra nézve bizonyos szempontokat ajánl figyelembe, melyek egy világos fejű, az élet gyakorlati Dr, Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története, lí. 7
