Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
82 felléptek a latin és magyar tanítás-nyelvű gimnázium első osztályába. A gimnázium három alsó osztálya német nélküli volt. Az ú. n. humanitas-osztályok (a mai IV—V. o.) heti 12 német órával s a filozófiai tanfolyam 3 éve is 4—4 német órával szerepel. Az alsóbb osztályt kisebb, a felsőbbet nagyobb német osztálynak nevezik. Utóbbit alkották az oratorok, poéták és a klasszisták közűi azok, akik a német nyelvben nagyobb előhaladást tettek (Fase. VI. 382). A nagyobb német osztály 1787 febr. 1-én (Fase. VI. 404.) tett először vizsgát „német stílusból“, ami magyarból németre fordítást jelent. Vizsgálat németből Kolozsvárt mindkét félév végén volt, Tordán és Torockón egy évben csak egyszer. A vizsgálatot tett tanulókról a kimutatást évről évre felküldölték, mert a kormány szigorúan követelte. 1785 márc. 30-án a püspök felterjesztése szerint a német osztályból mint németül írni és olvasni tudó ifjú 18 bocsáttatott fel a latinba, az okt. 5. jelentés szerint 19. Ä szenior 1782-ben Aurora aurea címen írja be (VI. 246.) a Fasciculusba József türelmi rendeletét, mely a keresztény türelem nevében minden vallási kényszert kizár s eltiltja, hogy bárkit vallásáért vagy vallása változtatásáért üldözzenek, rá börtönt, máglyákat, gályát, vagy nyilvános közmunkát rójjanak. S mégis a későbbi aulikus érzelmű Augusztinovics József halála alkalmából meg nem állhatja, hogy naplójában szerencsés utat ne kívánjon a németnek. És a szelidlelkű P. Horváth Ferenc főgondnok, aki József minden intézkedésében csak a jó szándékot látja, elfojtott fájdalommal mondja: „Midőn minden atyáknak német nyelvre taníttatni magzataikat egész igyekezete, a nevekedő ifjúságnak erre való hajlandósága idővel azt elvégezné, helyesebb volna arra az időre várni*. 1790 febr. 24-én jő a gubernium rendelete (Fase. VII. 15.), hogy a következő három napon a beteg császár felgyógyulásáért imádkozzanak az unitárius templomokban. Huszonötödikén megkapja a rendeletet a főnök is azzal a meghagyással, hogy attól a naptól 28-ig az egész iskola ifjúsága naponként kétszer menjen a templomba s imádkozzék. Mikor az utcán sorban mentek, — jegyzi fel — hallották, hogy más vallásúak egymásközt suttogták : méltó is, hogy az unitáriusok a császárért imádkozzanak, aki nekik s vallásuknak szerfelett kedvezett. Május 2-án, temetésekor gyászistentiszteletet tartottak, mikor egyházi beszédet Almási, orációt Márkos György tartott. Akkora volt a minden vallású és nemű hallgatók száma, amilyen emberemlékezet óta templomunkban nem volt. (Fase. VII. 23.) Május 22-től (Fase. VII. 30.) a gubernium átír a konzisztóriumhoz, hogy „a jelenlegi változások alkalmával“ az unitárius ifjúságnál különböző tiltott és szokatlan izgalmak (animi motus) nyilvá
