Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
569 Marosi igen súlyosnak találta Kolozsvárt a tanári és papi állás teendőit s szintén vágyott vissza Keresztúrra. A Főtanács 1866-ban kicserélte őket. Simént tanulmányai mellett az Ürmösi-család iránt érzett tisztelet és vonzalom vonzotta ide. A gimnáziumban filozófiát, a theológián a bibliai tárgyakat tanította s végezte a lelkészi teendők felét. A kettős állás neki sem volt kedvére. 1869-ben lemondott a papságról s helyét a korán tragikus véget ért Uzoni foglalta el. Megszabadulván a nem nagy kedvvel vitt papi teendőktől, nagy munkakedvvel és lendülettel fogott a theológiai tudományok míveléséhez. Nemsokára a szabadelvű vallásos irány legképzettebb és legmerészebb vezető harcosainak legelső soraiban találjuk. A szabadelvűségnek az a hulláma, amely ebben a korban a hazai protestantizmus berkeit elárasztotta, egész valóját eltöltötte s nagy és alapos készülettel fog az orthodokszia elleni küzdelemhez. 1872-ben a protestáns egylet második közgyűlésén hirdeti, hogy „egy olyan vallásrendszer, amely magát örök igaznak és változtathatlannak tartja s amelyben a szabad mozgás és haladás akadályozva van, teljesen ellenkezik a tudománnyal és evei járó szabad kereszténységgel“. Az itt kifejezett meggyőződés egész tudományos működésének központi gondolata és vezérlő elve. Rendszeresen átgondolt nagyvonalú tervei voltak, melyek közül azonban sokat nem tudott megvalósítani gyenge egészségi állapota s korán bekövetkezett halála miatt. A 16. századbeli unitárius írókat meg akarta ismertetni a közönséggel. E célból adta ki Nagy Lajossal együtt a Nagyváradi disputatiot, Le akarta fordítani a bibliát a tiszta unitárius hitelvek igazolása végett. Azt a munkát akarta elvégezni, amit Dávid Ferenc is tervezett, de nem valósíthatott meg. Meg akarta írni a dogmák és az unitárius eszmék történetét- Sajnos, csak terv maradt e szándéka is. 1871-ben maga ismertet meg gazdag tartalmú programjával: „Az orthodoxia s annak jellemző hitcikkei, milyenek a természetfeletti kijelentés, a csudák, a biblia szószerinti ihletése, az eredendő bűn, az embernek eredeti megromlott állapota, jóra való képtelensége, Istennek emberré létele, Jézusnak egy időben emberi és isteni volta, az ő halálának érdeme által való megváltatás, az elválasztás és az örök kárhozat és szentháromság nem alapulnak Jézusnak és az apostoloknak tanításain s ennél fogva nem egyebek a keresztényellenes nézetek befolyása alatt álló sötét idők ferde kinövéseinél“. Ezeket a kérdéseket akarta egyenként vizsgálat alá venni. De a gazdag programmból csak az orthodoxia, ihletés, szentháromság és csudák elemzésére és bírálatára jutott ideje. Ballagi a csudákról szóló fejtegetéseiről magasztaló és elra
