Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
570 gadtatott hangon mondja, hogy „íhlettebb hangon és emelkedettebb lélekkel Platon óta alig írtak“. Kortársa, barátja és munkatársa, Nagy Lajos úgy ítéli meg, hogy Dávid Ferencen és Enyedi Györgyön kívül nincs senki, aki az unitárius hitelveket olyan alapos tudományos felkészültséggel és olyan mélyen meggyőződött lélekkel védelmezte volna, mint ő. Tudományos theológiai működését érdemileg méltatni nem feladatunk. Az érdeklődőt Boros, Vári és Borbély munkáihoz utasítjuk.55 56 * 58 Itt csak egy-két vonással vázolni akartuk annak a nagyszabású tudományos munkának körvonalait, amelyet Sínjén magának céltudatos határozottsággal kitűzött, vagy várakozásokra jogosítóan megkezdett, de befejezni, sajnos, nem tudta. Az a semmi elvi engedményt nem ismerő raciónálizmus, amely neki központi gondolata volt s minden írását kiválóan jellemezte, bizonyos merev és egyoldalú ridegséget ad szellemi alkatának, mellyel ma már — tudjuk — a vallási hit gyökeréig, a lélek tudattalan mélyeibe behatolni nem lehet. De alapos készültsége, fejtegetéseinek hibátlanul logikus módszeressége, rendíthetetlen bátorsága, mellyel meggyőződését az ellenkező vélemények pergőtüzében megfélemlítés nélkül állja és védelmezi, az unitárius gondolat magyar képviselői között a legeslegelső helyek egyikét biztosítja neki.66 Nem volt lángelme, de a pedánsságig pontos és rendszerető, acélos akaratú és szorgalmú. E tulajdonságainál csak a könyvek szeretete volt nagyobb. Gazdag és rendkívül értékes könyvtárát — mintegy 1800 kötet — utódai a kollégium könyvtárának adták, hol külön testként kezeltetik. Minden jelenségei történelmileg magyaráz abban a meggyőződésben, hogy valamit megmagyarázni annyi, mint történelmi kifejlődésében bemutatni. Stílusa tisztán, világosan és könnyen folyó, mely nem tűr semmi sallangot, de homályt és kétértelműséget sem. Fejtegetése minden sorában szigorúan rendszeres. Neve korszakos fordulatot jelent a magyar unitárizmus történelmében, melyet egy szóval a tiszta rácionálizmus nevével jelölhetnénk. Állandó összeköttetésben volt nemcsak hazai, hanem külföldi tudósokkal is. Éber figyelemmel kisérte a szabadelvű kereszténység minden mozgalmát és törekvését. A szakirodalom legújabb könyveit azonnal megszerezte. E hajlamát szerencsésen támogatta az a körülmény, hogy az egyház a könyvtár kezelésével bizta meg, amit 1877-ig végzett. A Keresztény Magvetőnek 1874-től Ferencz 55 Boros Gy.: Símén Domokos élete és munkássága. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1888. — Vári Albert; Símén Domokos. Kér. Magvető, 1912. — Rorbély István: Símén Domokos és kora. U. o. 1926. 58 Életrajzát 1. még; Sándor János; A székelykeresztúri unitárius gymnasium történelme. Székelykeresztúr, 1896. 132. 1.
