Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
560 egyetemen tölt; egy félévet Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Angliában való utazással tölt el. 1859-ben hazajővén, elfoglalta a tanári és másodpapi állást. Számtant tanított az öt alsó osztályban 1861-ig. Ekkor Kriza helyébe, ki püspöknek választatott, első pap lett. A számtan tanítása alól felmentetett s a vallást vette át a gimnáziumban és theológián. Volt az igazgatóság jegyzője (1855—56), főpapiszék bírája 1862-től, könyvtárnok 1868-tól. 1871—76-ig tanította a vallást a kolozsvári állami tanító- és tanítónőképző intézetekben. 1876 aug. 27-én az árkosi zsinat püspöknek választotta. 1878-ban királyi tanácsos lett, 1884/5—1886/7-ig a torockói kerület országgyűlési képviselője. 1895-ben a bölöni zsinat lelkészi és tanári működése 40 éves fordulóját meleg szeretettel és elismeréssel ünnepelte. 1896-ban a II. osztályú vaskoronarenddel tüntette ki a király. 1905-ben a Főtanács működése 50 éves fordulóját ülte meg. 1905 dec. 4-től a Főrendiház tagja. Indítványozta és irányította 1910-ben a Dávid Ferenc születésének 400 éves fordulója emlékünnepélyét Kolozsvárt és Déván, melyen Angliából és Amerikából kilencvenhét hitsorsosunk vett részt, 1915 aug. 9-én, születésének 80-dik évfordulója alkalmából, a városi hatóságok, testületek, az egész társadalom tisztelettel üdvözölte, a Főtanács is kifejezte szerencsekivánatait. A király pedig a Ferencz József-rend nagykeresztjével tüntette ki. A következő évben a Főtanács püspökségének 40. évfordulóját ünnepelte meg. 1860 okt. 15-én házasodott. Neje Gyergyai Anna. Gyermekeik: Ákos, Gyula, Zsuzsa, Ilona, Ánna (fiatal korában meghalO és József. 1910-ben házassága arany-, 1920-ban gyémánt-lakodalmát ünnepelte meg. Kiterjedt irodalmi munkásságot folytatott. Egyházi állásából folyólag sokszor kellett zsinatot, főtanácsot megnyitnia, temetnie, különböző alkalmakkor beszédeket tartania. Ő maga irodalmi munkásságáról a következő címek alatt számol be életrajzi feljegyzéseiben: egyházi beszédek, halotti imák és beszédek, életrajzok, tanulmányok, felolvasások; szakmunkák, tankönyvek és vegyesek. Ilyen címeken összesen 231 művét sorolja fel. Ezek életének külső sorsfordulatai: az a keret, melyben egy fáradhatatlan és munkás élet tevékenysége lezajlott. Élettörténetét megírni, jelentőségét kiemelni és méltatni annyi, mint egyházunk történetének utolsó 80 esztendejét megírni. Ez más munka feladata lesz. Ebből a korból mór annyi írott és nyomtatott adat és emlék áll rendelkezésre, hogy e feladat nem találkozik nagy nehézségekkel.
