Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
561 E lapokon csak szellemi képe nehány jellemző vonását akarnám vázolni, amint azok könyveiben, cikkeiben nyilatkoznak. Irodalmi munkásságából csupán azt emelem ki, mellyel az iskolai vallástanítás nagy érdekét szolgálta s az unitárius hitelveknek a történelmi sallangoktól való megtisztításához hozzájárult s Krizával és Siménnel együtt eszközölte azt, hogy hitelveink mai tisztaságukban az európai szellemiség alkotó tényezői. Unitárius kátéja már több, mint félszázada szolgál kézikönyvül a középfokú és konfirmációi vallástanításhoz. Eddig 12 kiadásban jelent meg. Első kiadása még magán hordja a dézsi komplanáció és a Mária Terézia cenzúrájától való félelem nyomait. Csak lassan vetkőzi le az engedélyezett és szimbolikus könyvekül használt konfessziók kötöttségeit. De kiadásról kiadásra veszít valamit a reánk erőszakolt dogmák merevségéből s utolsó kiadása, amelyet Vári rendezett sajtó alá, már olyan szellemet és tartalmat foglal magában, amely a íegszabadelvűbb vallásos gondolkodót is kielégítheti. E könyv szerepe és jelentősége már abból a körülményből is világos, hogy ma sincs irodalmunkban olyan könyv, mely pótolhatná. Óvatossága a hitcikkelyek fogalmazásában annál feltűnőbb, mert a 70—80-as években a Prot. Egylet kérdésében folyt irodalmi harcokban a szabadelvűségnek elszánt és bátor harcosa volt. Másik nagyjelentőségű munkája: Hittana. Unitárius középiskolák számára, 1901. A középfokú iskolák felső osztályai használták s használják ma is kézikönyvül. A szó igazi értelmében hézagpótló munka. Nincs e tekintetben a magyar unitárius irodalomban egyetlen könyv sem, amelyet e célra használni lehetne. Kant szellemében írott munka, amely részletesen fejtegeti az Isten létele mellett felsorakoztatható különböző érveket. Elvi álláspontja ma már meghaladott. Sajátságosán vegyül benne a raciónálizmus és a Schleiermacher érzelmi alapon álló istenhite annyira, hogy ellenmondástól nem mondható mentesnek. De kátéja s hittana között utóbbi javára különbség észlelhető épen az érzelmi élet hangsúlyozása által. Ezért a modernebb felfogást hittana tükrözi. Ferencz József — habár hittanában itt-ott meg-megcsillan az érzelem hittermelő és erősítő jelentősége — végig megmarad a ráció emberének, aki Istent nem a szívével sejti és sóvárogja, hanem az észfogalmak segítségével keresi. Harmadik nagyjelentőségű munkája: Unitárius Kistükör, mely 4. kiadásban Vári átdolgozásában 1930-ban jelent meg. Rövid áttekintésben tartalmazza az unitárius egyház történelmét, hitelveit, szertartásait és alkotmányát. Megjelent német Dr. Gál Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium története. 11. 36
