Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
49 is kifejtette, hogy miért. Nem volt prot. egyetem, az uralkodók a külföld protestáns egyetemeinek látogatását eltiltották, vagy legalább is minden módon akadályozták. A protestáns theologiai irodalom a kath. papság revíziója alatt állott. És végül, ami minket most első sorban érdekel, mert „a theologiai fakultások a főiskolák mellett csak mellékesen állottak fenn.“ Ez a mi viszonyainkra áttéve azt jelenti, hogy a filozófiai és theologiai kurzusban a filozófiai (bölcsészet, nyelv-, történeti és természettudományok) tanulmányok elnyelték, vagy legalább is hátraszorították a theologiaiakat. Ezért sürgette Kovács Ödön az egyházkerületek által létesítendő protestáns szabadegyetem létesítését, melytől a protestáns theologiai irodalom kifejlődését és fellendülését várta. A theologiai professzor működését is súlyos és elháríthatatlan akadályok nehezítették. A dézsi komplanáció tilalma, amely cenzúrát írt elő uniárius művek kinyomtatására s olyan hitelvek vallását parancsolta ránk, melyeket vallanunk kellett,, de hinnünk nem lehetett, lehetetlenné tette az unitárius hitelvek sajtó útján való tredálását több, mint 200 esztendőn keresztül. Sovány, előírt útakon járó kis konfessziók jártak a tanulók között kézről kézre, nemzedékről nemzedékre; néha, ha sikerült egyiket-másikat titokban kinyomatni, nyomtatásban, legtöbbször csak kéziratban. A mozdulatlan veszteglésnek másik oka magában a tudományos képzésnek a rendszerében volt s ehez kapcsolódott harmadikul a szegénység. A külföldön járt fiatal tanárje'öltnek tanulnia kellett mindama tudományokat, melyeket a tudomány-egyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi fakultása magában foglalt. Minél szélesebb volt a követelmények köre, annál sekélyesebb és felületesebb az elsajátítható ismeretek szintje. A régen összeütött kurzusokat ma olyan professzor olvasta, aki tegnap természetrajzot tanított s holnap mennyiségtant fog prelegálni. Ez a polihisztorság nemcsak a rendszerből folyt, amin megfelelő irányítással lehetett volna némileg segíteni, hanem a szegénységből is, amely kellő számú tanárok alkalmazását lehetetlenné tette. Általános egyházpolitikai oka is volt ez állapotnak. Mária Terézia minden módon akadályozni igyekezett protestáns theologus ifjaknak külföldi egyetemekre való kimenetelét, mert félt a felvilágosodási eszmének romboló és nyugtalanító hatásától. A felvilágosodás csak a 18. században jut hozzánk s csak abban kezdi éreztetni hatását a század vége felé, hogy a filozófiai kurzust kezdik filozófiai és theologiai tanfolyamnak nevezni. Ez időben kezd lassan és bátortalanul kialakulni az a tudat, hogy más előkészület kell a papnak és más a polgári közélet emberének. Mária Terézia két Ízben is megpróbálta Dr. Gál Kelemsn: A kolozsvári unitárius kollégium története. 11. 4
