Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
5Ö egyetem létesítését. Először kath. egyetemet akart felállítani, de terve megakadt a kath. püspök ellenzésén. Majd egy felekezetközi egyetem gondolata merül fel, melyet a protestánsok nem elleneznek ugyan, de nem is nagyon lelkesednek érte, mert nem bíznak a teljes paritás megvalósításában. Végűi a kath. egyetem megvalósul a jezsuita rend feloszlatása után a piaristák vezetése alá került kath. főiskolában, „nemcsak a folytonosság megóvása érdekében, hanem az ott helyben levő virágzó ref. és unitárius kollégiumok ellensúlyozása végett.“ 1775-ben működik már 4 karral, de a theologiai kar 1779/80- ban már megszűnt. Mária Terézia 1777-ben meg akarja szüntetni a jogi és filozófiai kart. 1787-ben II. Józs i líceummá fokozta le. így Erdély egyetem nélkül maradt. Nálunk ebben az időben két pálya állott az ifjú előtt: a papi és a jogi. A filozófiai tanfolyam terve ezt a két célt volt hívatva szolgálni. Az akkori közfelfogás azt kivánta, hogy a közhivatalnok bármely pályán bizonyos jogi ismeretekkel és jártassággal bírjon. Innen van, hogy 1847/48-ban nálunk is létesítették a jogi tanszéket. Mikor az enyedi Bethlen-főiskola 1861-ben megszabadult az Entwurf nyűgeitől, új szervezetet nyert, mely a 6 éves gimnázium után 3 éves bölcselmi, 2 éves jogi és 2 éves theologiai tanfolyamot írt elő. A 2 éves jogi tanfolyamot a papi pályára lépő ifjaknak is végig kellett hallgatni s csak azután íéphettek át a theologiai 2 éves tanfolyamra, íme 100 esztendő múlva is még ez a felfogás, amit könnyű megérteni a kiválóan jogi nemzetnél s annál a gravaminális politikánál fogva, melyre a nemzetet sorsa kényszerítette. A filozófiai kurzus tehát két célt akart szolgálni, sőt igazabban hármat: magasabbfokú általános míveltséget adni, papságra és polgári pályákra előkészíteni. Azt akarta nyújtani, amit ma a tudomány-egyetem filozófiai fakultása és a theologiai akadémia ad. Hogy tényleg nyújtotta-e, erre a kérdésre nem szabad mai álláspontról felelni, mert ez történelemellenes szemlélet volna. Az akkori szükségletnek s történelmi rendeltetésének megfelelt. Időszerűtlenné s elmaradottá és tarthatatlanná csak akkor vált, mikor az élet szükségletei s a tudományok rohamos haladása ellenére is makacsul igényelte az élethez való jogát, mikor az élet lüktető tempója már rég más kívánalmakat diktált s az iskola még mindig a középkor szellemi eledelén kérődzőit. Kezdetben nincs semmi elágazás a tanulmányok rendjében. A bifurkáció s ezzel a theologiai tanulmányok csak lassan és fokonként s kezdetben terv- és célszerűtlen ingadozások közben bontakoznak ki a filozófiai kurzus rendszeréből. A lelkészképzésről a 17. század végéig nem sok mondani valónk van. Egyháztörténelmünkből ismeretes az a tény, hogy
