Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VII. rész: Internátus

252 évi tordai Főtanács következőleg szabályozza: A diákok a tudományokban való ügyekezetök, szorgalmuk és erkölcsük szerint 3 klasszisra osztatnak: I. klasszisba tartoznak a legér­demesebbek, a II.-ba a közepesszerűek, III.-ba az ezeknél is alábbvalók. A köztanítók részére 15—15 írt kiszakíttatik. A ma­radékból 1 rész a III., 2 rész a II. és 3 rész az I. klasszisban levőknek adatik, ha az utolsóban eminentiája volt valakinek, 4 rész akinek mindenben eminentiája volt, egész stipendium adatik; akinek egy nulla klasszisa van, az az egész stipen­diumot elveszti. így az egész deáki társaság érdemei szerint részesült. A Főtanács helybenhagyja a segély kiadásának ezt a módját, de hozzáteszi: „a negligentiának s engedetlenségnek a kollégiumból való tökéletes kiirtására“ a leckemulasztók ebből teljességgel nem részesülhetnek. Az 1804. évi ürmösi zsinaton kérdésbe jő, hogy a javadalom kiosztásánál nemcsak az elő­menetelre, hanem az erkölcsökre is különös tekintettel kellene lenni. A zsinat kimondja, hogy az 1797. évi határozat szerinti beneficium az erkölcsbeli hibákhoz képest kisebb-nagyobb részben, vagy egészben is elvonható, ha különben tanulásbeli kalkulusok jó is és a könyvtár szükségeire fordíttasék. A heti divízió 1856-ig állott fenn. 1857-től kezdve csak az iskolai év végén volt egy divízió a Suki-hagyományból, temetésekért és legációból kapott összegekből. A divíziót a 60-as évektől kezdve alapítványok váltották fel, melyeket az alapító levelek rendelkezései szerint osztottak ki. Hagyományok és ajándékok útján már kezdettől fogva segélyezték a hívek a diákokat. A Fasciculusok sok feljegyzést tartalmaznak ilyen ajándékokról és hagyományokról, melyeket úgy adtak, hogy a cétus a maga törvényei szerint ossza ki tagjainak. A 17. századból álljon itt nehány adat: 1637 jan. 10-én Szilvási neje küldött a diákoknak 6 kenyeret, 4 sajtot, a mendikánsoknak 3 kenyeret, 2 sajtot (Fase. I. 143). Okt. 11-én a senatus 60 veder mustot, eladják 22 írtért, ebből a magyarok kapnak 14 frt 52 drt (Fase. I. 148.). Dec. 23-án a fejedelem feleségével és fiaival Kolozsvárra jő, kantációval üdvözlik; adott 10 irtot, fiai 99 és 90 drt (Fase. I. 150.). 1638 ápr. 22-én Eötvös Bálint testál 20 frtot és „Calepinum septem linguarum in usum perpetuum (Fase. 1. 154.). 1639 május 27-én Rákóczi feje­delem ad 4 frtot. 1640 okt. 11-én a senatus 20 veder mustot, elad­ják 11 frt 50 drért (Fase. I. 207.). 1648 május 11-én Hédervári Mi­hály felesége, „az összes szegény diákok anyja“, 10 frt testál (Fase. I 274.). 1693 okt.-ben a nagylelkű patronusok 60 veder mustot, eladják 48 írtért. Gyerőfiné Kemény Katalin 1681 dec.­­étől kezdve haláláig évről-évre 100 véka búzát (Fase. II. 385., 398. és Fase. I. D. 5., 22., 39.), amiért a cétus névnapján kedves

Next

/
Oldalképek
Tartalom