Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VII. rész: Internátus
238 kikeltekéről. Ami azonban nem azt jelenti, hogy a gyermekek a vesszőt a gyakorlatban ne ismerték volna. Az 1846. évi Főtanács, mikor a törvények életbeléptetését elrendeli, azt az elvi utasítást adja, hogy igazságos szigorral kell osztályozni s akikre így nem lehet hatni, azoknak szülőit vagy egyenesen, vagy az esperes útján értesíteni kell. E fegyelmezési eljárásra való utasítás teljes mértékben becsületére válik a Főtanácsnak. Olyan humánus, olyan modern és emberszerető, hogy az iskolai gyakorlat ma sincs ennél tovább egyetlen lépéssel sem. A korbácsokat osztogató dombói zsinattól az 1846. évi Főtanácsig, mely a gyermekek hanyagsága esetén a szülők értesítését rendeli el, csak 16 év telt el s mégis a két Főtanács lelkét egész világ választja el a gyermekekkel és serdültekkel való elbánás tekintetében. Az 1871, 1880/81. és 1885. évi törvények az alosztályúak fegyelmezése tekintetében teljesen azonos módon rendelkeznek: Az alosztályúak rendetlenségi, hanyagsági és mulasztási esetekben magán- és köztanítóik, továbbá az iskola gazdája, ellenőre, főnöke és igazgatója hatósága alá tartoznak ; erkölcsi vétségek esetében azonban felettük is az iskolai esküdtszék, vagy igazgatóság Ítél. Az 1896. évi törvények az alosztályú tanulók felügyelői (magántanítók) számára előírt utasításban „szelíd és igazságos bánásmódot“ köt a lelkökre, hanyagság, jellembeli hiba az igazgatónak azonnal jelentendő. Testi fenyítést alkalmazni nem szabad. Komolyabb esetekben, nyakasság, szembeszállás, hazudozás esetén az igazgatónak kell jelenteni. A diákok fegyelmi hatósága kezdetben az egész cétus, később, egészen az 1896. évi törvényekig, az esküdtszék volt. Felebbezési fórum az igazgató és amig a kollégium fenntartója a kolozsvári eklézsia volt, illetőleg mig a városi tanács teljesen, vagy többségében unitárius volt, a városi tanács, illetőleg tanácsosok. A büntetések kétfélék voltak: pénzbeliek és testiek. Igen érzékeny büntetés volt a pénzbüntetés, amely különösen akkor érintette súlyosan a diákokat, mikor valami ok miatt nem kapták ki a heti, vagy negyedévi osztalékot, melyből le lehetett vonni, hanem saját zsebükből kellett megfizetniük. Ezt a büntetést olyan esetekben is alkalmazták, amikor közönséges leckemulasztásról volt szó, amit mai fejjel megérteni nem lehet. Igen súlyos büntetés volt a deáki rendből semlegesnek alázás, ami a deáki köntösből való kivetkőztetéssel és a deáki jogok elvesztésével járt. Súlyos büntetés volt a career és a kicsapás. Kicsapás járt egyebek között a lopásért. A 18. század legelején, a kuruc—labanc portyázások idején, nagyon elterjedtek a lopások az iskolában. Amilyen volt a közélet