Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
186 való hazaérkezése alkalmából 1703-ban (R. M. K. II, 2157.). I. József alatt hanyatlik a sajtó, iskola és szószék. Ezután működésének nincs nyoma. E korszakhoz csak Basta és a II. Rákóczi—Rédei—Barcsai—Kemény fejedelmek boldogtalan korszakának szegényes irodalma hasonlítható. III. Károly (1712—40.) alatt a sajtó nagymértékű visszaesést mutat. Kolozsvárt két nyomda van, egyik a jezsuitáké, másik a reformátusoké. Behozatott a könyvvizsgálat, mely ólomsúllyal nehezedett a szellemre és a sajtóra. A király elrendelte, hogy királyi engedély nélkül ezután senki nyomdát ne tarthasson s a mostani tulajdonosokról örököseikre át ne szállhasson. 1774-ben a királyné elrendelte, hogy a jezsuiták nyomdája, melyet tőlünk vettek el, a katholikusoknak adassák el. 1776-ban a könyvvizsgálatot a kalendáriumokra is kiterjesztették. Károly alatt unitárius írótól egyetlen könyv sem jelent meg. Mária Terézia alatt még imádságos- és énekeskönyveinket sem nyomtathattuk ki, mi „hanyatlásunk egyik főoka volt“. Az unitáriusoknak, mindenükből kifosztatván, mikor a mindennapi száraz és sovány falat kenyérért kellett fáradozniok, tudományos foglalkozásra sem kedvük, sem idejük nem volt. S mégis ez időben indul Szent-Ábraháminak csodálatraméltó tudományos munkássága, amely az akkori tudomány minden ágára kiterjed, de könyvei mind kéziratban maradtak. II. József egyenes engedelme alapján hitrendszerünket 1786-ban végre kinyomtathattuk. Az 1791/93. évi kolozsvári országgyűlés aztán megengedte a vallásos könyvek szabad nyomtatását. Erre következett nálunk egy nyomda felállítása iránt való törekvés, melynek első nyomai az 1796. évre vezetnek vissza. Ez évben jelentkezik valaki, nincs megnevezve, hogy kész a kollégium számára nyomdát állítani. További adatokat erre nézve nem találtam. 1812-ik évben Káli Nagy Miklós egy beszerzendő nyomda költségeire 500 rfrtot ígért. Az 1813. évi téli Főtanácson Kozma Gergely szentgericei pap javaslatot tesz a nyomda felállítása iránt, melyet a marosköri parciális már el is fogadott. A javaslatot közlik a körökkel véleményezés végett. Közben gyűltek az adományok erre a célra s 1814-ben Döbrentei Gábortól 1230 rfrton megvették a 6 mázsa 48 fontot tevő betűket és berakták a kollégiumba a földszinten egy kis szobába. Az 1815. évi jan. 8-iki főkonzisztórium helybenhagyja a nyomda tárgyában a guberniumhoz küldendő kérelmet. A gubernium válasza (ápr. 23.) ez volt: 1773. évi [királyi dekrétum tiltja, hogy új nyomdát az udvar híre nélkül felállítani nem szabad; hogy az unitárius vallásközönségnek akkor nyomdája lett volna, nem igazolja, tehát tartsa magát a dekrétumhoz. A végzés a
