Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
187 királyi dekrétum kikérését határozta, ami kiadatván, május 20-án a repr. konzisztórium azt válaszolja, hogy ez a tilalom magánosokra vonatkozik, nekünk régen is voltak nyomdáink, mint a többi religioknak. Az 1816. évi téli Főtanács az ügyet az iratokkal együtt felküldeni rendeli. Az 1817. évi Főtanács megállapítja, hogy régi jogunkat sem törvény, sem rendelet meg nem erőtlenítette, a gubernium határozata tehát sérelmes és határozza, hogy e sérelem terjesztessék a király elé és a püspök menjen Bécsbe mind e, mind más sérelmeink előterjesztése végett. A püspök — valószínűen közben történt szerencsétlen esése következtében — nem ment fel. Az udvar 1818-ban megtagadta az engedélyt s ezért 1819-ben eladták a nyomdát Török István nyomdásznak azon az áron, ahogy azt vették. A nyomda szerzése érdekében való törekvés azonban nem múlt el, csak eltolódott. Az 1848 jun. 18-iki Főtanácsban jelentette az E. K. Tanács, hogy a mostani körülmények közt nyomda felállítására csak 2000 írt értékű birtok lekötése szükséges. Brassai ennek a maga költségén való felállítására s kezelésére szóval ígérkezett s így üdvös lenne egyházi közönségünknek egy nyomda létesítése. A javaslatot a Főtanács elvben elfogadta s a konzisztóriumot megbízta a Brassaival való egyezkedéssel. A szabadságharc és az azután következett politikai változások levették a kérdést napirendről. De nem véglegesen. Az új század kezdetétől ismételten felmerült és tárgyaltatott egy nyomda felállításának gondolata, de a közgazdasági és nyomdaipari viszonyok gyökeres megváltoztatása miatt mind a mai napig nem valósulhatott meg. 23. fejezet. A könyvtár. A könyvtár létesítését már Dávid Ferenc kezdette meg. Állományát tették a hazai sajtó termékei, a lengyel unitáriusok kiadványai és a külföldi akadémiták által vásárolt könyvek. Az eklézsiának is volt könyvtára, mit a piaci templom sekrestyéjébe helyeztek el. Mikor Basta a templomot és iskolát elvette, ,a könyvtárakat feldulatta és megégettette“. Ezután új könyvtárakat létesítettek mind az iskolában, mind az eklézsiában, — Símén szerint — de az 1655, 1689 és 1697. évi tűzvészek alkalmával megsemmisültek. Az elsők közé tartoznak, akik a könyvtárnak könyveket hagyományoznak, ifj. Stegmann Joachim 1678-ban és Koncz Boldizsár püspök 1683-ban.1 Rajner Márton 1 Kér. Magvelő, 1897. 27. 1. Jakab E: Kolozsvár tört. II. 422.
