Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
185 megengedi, hogy a fejedelem „legfeljebb“ azt nem akarta, hogy az állami nyomda adja ki műveiket. Ezek után tisztán áll előttünk az a tény, hogy a vallásegyenlőség még elvileg sem állott fenn a dézsi egyesség óta; gyakorlatilag még kevésbé, mert az unitáriusok — nem lévén nyomdájuk — meg voltak fosztva hitelveik nyomda utján való terjesztésének és az ifjúság leikébe ültetésének lehetőségétől. Ezután minden erejüket nyomda szerzésére és felállítására fordították. Minthogy az eklézsia nem tudta a nagy költséget fedezni, 1696 jan. 18. kolozsi Főtanács a nyomda számára minden körben gyűjtést rendelt el. A következő szentgerlicei zsinaton az esperesek útján begyült 256 frt; abrudbányai nemes Fodor József özvegye, később Sebesi Béniné, Dobra vidéki román származású, de unitáriussá lett úrnő, Szőrös Erzsébet 192 vert aranyat (504 mfrt) adott, felét a nyomdára, felét az iskolának. De ez nem volt elég. Az eklézsiának nehány ezer frt kölcsönt kellett felvenni. Ez összeget Lengyel András özvegye adta. Férje Kmita András volt, lengyel eredetű unitárius ember s neje innen magyarosította nevét. Lengyelné neve Wilhelm Krisztina, leánya volt Wilhelm Mártonnak, II. Kázmér és III. Zsigmond lengyel királyok udvari orvosának. Özvegy anyjával a háborús idők miatt költözött Kolozsvárra, hol mint Kmita András neje 1690 ig s később mint özvegy 1704 jun. 14-ig élt. Az eklézsia a nyomdát a kölcsön után zálogképen hagyta kezén s innen a megjelölés „Lengyel András özvegyénél“. A nyomdát Danzig városából 6—7000 frton vették s 1696 febr. 6-án érkezett meg s Jakab E. szerint a főtéri templom sekrestyéjében helyezték el. Mikor 1716-ban a templomot elfoglalták, egyéb javakkal együtt a nyomdát is elvették. Később azonban vissza kellett hogy kapják, mert 1737-ben a reformátusok vették meg a betűket. Ezután hozzákezdettek vallásos, énekes és imádságos könyveik kinyomtatásához. Zsoltáros könyvük előszavában olvassuk: „Az időnek mostohasága volt oka a mi társaságunknak elfelejthetetlen nagy kárával, hogy a hívek szent éneklő könyvek ritkasága miatt keresztény tisztjüket nem gyakorolhatták“. Ez időben a reformátusoknál Tóthfalusi Kis Miklós nyomdája működött. I. Lipót alatt a nyomdák a változott viszonyokhoz alkalmazkodva elég jelentékeny munkásságot folytattak. Nálunk írók Kissolymosi Koncz Boldizsár püspök, Horváth Ferenc, Kosa János, Keresztúri Sámuel. Unitárius mű megjelent 1691-től 1705-ig 13, 11 vallásos-, énekes-és imakönyv, 1 halotti, 1 hittani mű, 7 első, 6 ismételt kiadás, egész működése alatt 24 mű. A kollégiumi ifjúság A hűség és ártatlanság kitündöklő tiszta napfénye c. verssel üdvözölte Sárosi Jánost Bécsből
