Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
180 1807 jun. 11-én a secundania tagjai kérik az engedélyt a konzisztóriumtól, hogy a hó végén tartandó generale examen után egy erkölcsi játékot adhassanak elé. Az engedélyt nem kapják meg. Ezután nem kaptam erre vonatkozó adatokat. Valószínűnek látszik Körmöczinek az a megjegyzése, hogy színi játékok egy időben el voltak tiltva. Rendelkezést erre nézve nem kaptam. De az a körülmény, hogy a 18. század elejétől utolsó tizedéig nem találunk feljegyzéseket, erre látszik mutatni. 1827 jul. 11-én Bágyonban tartott zsinatnak az iskolára vonatkozó határozatai között van egy, amely „theatromi darabok előadásába elegyedést“ mindenképen eltiltja. Az a jelentés került ugyanis a zsinat elé, hogy tordai és kolozsvári diákok Tordán színdarabot adtak elé. Ezt kötelessége az igazgatónak „semmi szín és tekintet alatt meg nem engedni a diákoknak“. (Fase. X. 642.). Ezután nem találunk feljegyzéseket iskolai színi előadásokról. 22. fejezet. Könyvnyomdák. A kollégium történetét írván meg kell emlékeznünk, ha csak röviden is, azokról a könyvnyomdákról, melyek a kollégium szellemi életének érdekeit szolgálták. A részletek iránt érdeklődőket Símén (Kér. Magvető, 1877) és Boros (U. o. 1885) cikkeihez, valamint Ferenczi Zoltán (A kolozsvári nyomdászat története, Kolozsvár, 1896) c könyvéhez utasítjuk. Az unitárius egyháznak idők folyamán öt nyomdája volt, de csak négyet használtak. Ezek: a gyulafehérvári királyi nyomda 1566—1570-ig; a Heltai nyomdája 1550—1660-ig; Abrudbányán Székesfehérvári Kárádi Pálé 1569-ben és a kolozsvári eklézsiáé 1696—1716-ig. A gyulafehérvárit maga János Zsigmond állíttatta fel saját költségén az unitárius gondolat terjesztésére. Első felügyelője Hoffhalter Rafael volt; 1568 tavaszán bekövetkezett halála után özvegye, azután a fejedelem megbízása alapján Vagner Gergely ottani tanító lett a felügyelője. Három év alatt 22 önálló mű jelent meg a tudós világ részére latinul, a magyarok számára magyarul. A Heltaié a nyolcadik nyomda magyar területen. E nyomdájában 252 mű jelent meg. 1561 dec. 28-án a városi közgyűlés végzést hozott egy papirosmalom építésére, ami lendületet adott az irodalomnak a hitviták által a nyomda révén. Rendkívül lelkes munka fejlődik ki, amely nemcsak a reformációt, hanem a magyar nyelv és irodalom ügyeit is szolgálta. Heltai pap, író, nyomdatulajdonos és kiadó volt 30 éven át.
