Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

173 20. fejezet. Jóltevők emlékünnepe. Az egyházi és iskolai célokra a 18. század elején, sőt már azelőtt is megindult hagyományok, adományok, gyűjtések és kollektázások szakadatlan sora arra indította a főhatóságot, hogy az áldozathozatalnak ez a felemelő példája az ifjúság nevelésére gyümölcsözően felhasználtassék. Az alkalmat a Bölöni Farkas Sándor végrendeletének kihirdetése szolgáltatta. Könyvtárát, pénz- és térképgyűjteményét, amerikai útján gyűjtött emlékeit az egyháznak hagyományozta. A Főtanács a könyvtár kezelésére, átvételére külön-külön bizottságot küldött ki s ha­tározta, hogy a diák-könyvtáros helyett ezután tanár kezeli a könyvtárt. Megválasztják Brassait s könyvtárkezelési szabály­zatot dolgoznak ki. Ebben a Főtanácsban, mely Bölöni Farkas Sándor végrendeletét a hálás kegyelet érzésével veszi tudo­másul, születik meg a gondolat, hogy a jóltevők emlékezetét koronként az iskola falai között meg kell tisztelni. A javaslatot — a jegyzőkönyv nem jegyzi fel, kié — egyhangúlag elfogadják. A kivitelről csak annyi szó esik, hogy az ünnep „az oskola falai között“ az ifjúság által illő énekek és célszerű szavala­tokkal minden harmad évben az oskola igazgatóság által előre meghatározandó időben, annak szoros felügyelete alatt“ tar­tassák. Feltűnő ebben a határozatban, hogy hangsúlyozza az iskola falait, nem említi magát az igazgatóságot, mint ünneplőt, csak mint felügyelőt. Oka az, hogy a Főtanács semmiképen nem akart valami rekviemszerű ünnepélyt. A határozat 1842 febr. 28-án kelt. Az első ünnepély előkészítése körül több akadály merült fel a szereplő s az ünnepély helye tekintetében. Az igazgatóság a prózai dolgozat készítőjéül Kővári Lászlót, a költőire Jakab Eleket és Tibáld Ignácot jelöli ki. De közben valami változás eshetett, mert az igazgatóság jun. 19. ülésén Kővári és Kovácsi dolgozatait bírálják, melyeket némi módo­sításokkal elmondhatóknak tartanak. Tibáld poétái dolgozata nem sikerült s megbízzák Berde Áront „új dolgozónak“. A kö­vetkező ülésen jelenti Iszlai László felügyelőgondnok, hogy az ünnepet „több okból“ nem tarthatják meg az iskola udvarán. Elkérik tehát a templomot. Az első ünnepet 1842 jun. 26-án tartották a templomban. Nagysolymosi Koncz Gergely oskolai főnök a templom e célra való feldíszítését igy írja le: „A hely­beli szentegyház virággirlantokkal körözött piacán egy negyed­fél öl magasságú, kőszínre festetett jó ízletű, célszerűleg: olaj, cser, borostyán és rózsakoszorukkal feldíszített kúpú s hason­­lólag virágfűzérekkel ellátott aljú oszlop állott aranyos betűkből

Next

/
Oldalképek
Tartalom