Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
100 járnak. Tanulóink nem mennek kellő számban Kolozsvárra, Tordára és Keresztúrra. Hogy lehessenek az olyanok összetartok, vallásunk ügyét buzgón lelkükön hordók, kik egymást nem ismerve nevekednek fel. Idegen iskolákban nevekedvén, sohasem hallanak vallásunkról semmit, mi őket oda vonzaná; de igen, ami őket elidegenítse. Vallásunk igazságaival nem ismerkedhetnek meg, mert a konzisztórium arról sem gondoskodott, hogy az idegen vallású iskolákban tanulóknak hetenként legalább egy órán a vallásban tanítás adassék. „Mondjon azért valaki ezen aggodalmamért vakbuzgónak, vagy szűkkeblűnek, a széltől is rebegőnek, én nem tehetek róla, én mégis azt mondom, hogy míg 40 s több ifjút és növendéket látok más vallású intézetben minden vallásos oktatás nélkül tanulni, mindig félek az elenyészésünktől". Áttekintettük a tervhez hozzászólók javaslatait. Majdnem kivétel nélkül lelkesedéssel üdvözölték a tervet, melynek lényegét a magyar nyelv diadalra juttatásában látták. Farkas György messze előre tekintő gondolata a tudományos és ipari képzés szétválasztásáról, jobban mondva: megszervezéséről — sajnos — mér sokkal későbben jött, hogysem a már nagyon előrehaladott reform-munkálatnál tekintetbe vehették volna. Ezenkívül is sok értékes gondolat merült fel a javaslatokban. Lássuk, valósított-e meg ezekből valamit a bizottság? A Főtanács azt adta utasításul a bizottságnak: a) ismerkedjék meg a szakrendszerrel, alkalmazása sikerének járjon végére, vesse össze az osztályrendszerrel és ennek alapján fejtse ki hasznát s lehető hiányait; b) terjessze ki munkálkodását a falusi iskolai tanítók célszerű kiképzésére és a falusi iskolai tanítás rendszerére is. A bizottság egy rendszeres, kellően megfontolt, alapos munkálatban végzi el e feladatát. Előterjesztésének gondolatmenete ez: Az új rendszerben a tanítás úgy megy, hogy minden köztanító külön tanulmányt tanít s ha ez több osztályban taníttatik, mindenikben azon egy tanító tanítja. Minden tanulmányt anyanyelven tanítanak. Á tanulmányok úgy kapcsolódnak egymással, hogy az előbbiek az utóbbiaknak előkészületül szolgálnak. Az első három osztály a magyar szakot foglalván magában, tanulás tárgyául tűzte ki: a) a magyar nyelvet, mert minden honfi kötelessége anyai nyelvét helyesen beszélni és írni s a tanuló a filozófiai tanfolyamon e nélkül még egy hibátlan levél írására sem lesz alkalmas, mert jobb az anyai nyelven ismerkedni meg a grammatikai formákkal, mint idegen nyelven. Később a tanulmányok annyira halmozódnak, hogy ezekre jóformán idő sem jutna. Ä latin és német sikeresebb tanulására leghatásosabb előkészület az anyai megtanulása
