Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
8 szintén magyar volt. A tanítók (lektorok) azonban ez időalatt is szászok lehettek. 1545-ig katholikus a város is, iskolája is. 1544-ben jő haza plébánusnak Wittenbergből Heltai Gáspár, ki a Luther elveit kezdi hirdetni. Ezzel megkezdődik Kolozsvárt is a reformáció s kapcsolatosan a közoktatás történetében egy fordulat, mely az eddig katholikus tanulmányi rendszert protestánssá alakítja át. Heltai hívta meg rektornak a magyar lutheránus Vízaknai Gergelyt, ki vele együtt tanult Wittenbergben. Heltai és Vízaknai dicsősége, hogy „a magyar protestánsok körében alakult s mind a mai napig fennálló tanintézetek között a két országban legelső s legrégibb a kolozsvári“.3 Török István3 4 * szerint ennek az iskolának helyét nem tudjuk megjelölni. Fennebb láttuk, hogy Kanyaró feltevése szerint a volt Karolina-kóiház helyén lehetett. Vízaknai 1545—52 között volt rektor. Az ő keze alól került ki Dávid Ferenc, aki 1547 végén indult külföldre, s hazatérte után előbb Besztercén, majd 1553 elején szülővárosában a beteg Vízaknai helyett a most már magyar protestáns főiskola élére kerül, mint rektor. Azonban 1555. őszén a kolozsvári papi állást foglalta el. A plebánus Heltai a külföldről épen most hazatért Basiliust állítja be az iskolába lektornak. 1557-ben megválasztják Dávid Ferencet az erdélyi magyar protestáns egyházak püspökének. Közben az 1556. nov. 25-i országgyűlés a tanügy érdekében országos intézkedéseket tett, melyek korszakos fordulatot képeznek Kolozsvár történetében. A fekete barátokat elűzték és az egyházi javakat lefoglalták. 1557. febr. 7-én pedig a gyulafehérvári részgyűlésen a rendek arra kérték a királynét, hogy a barátok kiűzése következtében megürült klastromokat engedje át olyan iskolák számára, melyekben az ifjúságot buzgó és nyelvekben jártas férfiak a tudományok minden nemében tanítsák. A királyné megengedte a klastromok felhasználását Vásárhelyt és Kolozsvárt, mit a rendek ujjongó örömmel fogadtak. Ugyanez évi tordai országgyűlésen Kolozsvárt az egyik iskola helyéül a dominikánusok zárdáját jelölik meg s az iskola és tanulók segélyezésére 100 frt. évi segélyt szavaznak meg.6 A szükséges átalakításokat és javításokat a városi tanács végeztette el. Maga a fejedelem János Zsigmond is segítségül 3 Fekete Mihály: A kolozsvári ev. ref. főtanoda története. 5—6 I. 4 Török István: A kolozsvári ev. ref. collegium története. Kolozsvár, 1905. 6. 1. 6 Erdélyi országgyűlési emlékek. I. 11., 60., 74 —75., 79.
