Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
92 katlan kifejezéssel „erőhatosság“-nak nevezi a beszédnek e tulajdonságát. De kifejti, illetőleg kiolvasható sorai közül, mit kell értenünk rajta. Gondolattal, de olyannal, „amely a szivén foly keresztül“. Mert a gondolatnak a pap szivében az a nagy szerep jut, hogy „élő viszonyba hozza a teremtett lelket a teremtő lélekkel“. „Érzelem-teljes, de — teszi hozzá — észszerű vallást kell tanítani, mely erőt adjon az észnek, meleget a szívnek“. Mi táplálja, mi erősíti „az erőhatosságot“ ? A mély vallásos érzelem. Mert „a lélekben akkor villannak fel a legszebb, legtermékenyebb gondolatok, mikor a szív valamely nemes és hatalmas felindulásban gerjedez.“ A „buzdult“ érzelem elönti füzével a fogalmakat. Ezért, hogy halhatatlan, de józan felfogású emberekben érzés pótolja a tudományt. Vallásos mély érzelem elmaradhatatlanul szükséges egy hitszónoknak. Enélkül tudomány s magas képzelődés tetszhetnek, de mélyen s tartósan megilletni nem fognak. Ez adja a gondolat bőségét, a kifejezés erejét és találósságát, ez szüli a szavakat, melyek égetnek s a szónok lelkét villámként ragadják a hallgatókén keresztül“. Hogy ezek a mély pszichológiai látásra és intencióra mutató fejtegetések nála nem szónoki virágok és fogások, hanem öntudatos terv és életre szóló programm, mutatja az, hogy két évvel később a kolozsvári zsinaton12 megint az a tétele: ápoljuk a vallásos érzelem tüzét, különösen mi; cáfoljuk meg lelkes buzgalmunkkal amaz ellenvetést, miszerint a mi vallásunk ad ugyan világot a főnek, de melegség nélkül hagyja a szivet. Mutassuk meg, hogy e vallás hasonló a tavaszi naphoz, mely fényt és meleget egyszerre áraszt magából“. Kriza e programmjához egész életén át hű maradt: világos, minden hatásra érzékenyen reagáló, nyílt és fogékony elme, a józan haladásért égő szelleme és mindenkihez alázatos és meleg szeretettel telt jóságos szive vezetik egész életén át. Vezetik a magánérintkezés minden változatos viszonyában, tudományos és költői működésében, tanári, papi és püspöki hivatása sok és fárasztó gondjai közepette. Kriza szellemiségének kialakítására csak negativ irányban folyt be a német tudomány hatása. Maga mondja valahol, hogy nem tudta sehogy sem bevenni Hegel filozófiáját. A mondottak után könnyen érthető miért. Hegel logizmusa nem volt összhangban ennek a szívembernek lelki alkatával. De annál nagyobb hatással volt rá az angol és amerikai unitáriusok elfogultságoktól mentes, középutat tartó, történelmi kötöttségektől szabad vallási felfogása. S ebben őt angol nyelvi n Ti vagytok a földnek savai, Kolozsvár, 1842.
