Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
91 gyanúsítani kezdették „az éjszakai tanárt“ a kiszivárgott szabadelvű eszmékért. Határozottan új szellem kezdi bontogatni szárnyait s éreztetni hatását Kriza korában. Ez az új szellem a politikai és állami életben történt változásoknak és reformoknak részben oka, részben következménye. A 16. században a vallási reformok emelték a polgári kormányzás szellemét, most az állami életben érvényesülő reformok szelleme jő segítségére a vallási előhaladás és szabadelvűség ügyének. Ä másik magyar hazában Széchenyi megindítja a minden irányú reformok munkáját. Egy addig példátlan szellemi és anyagi előhaladás folyamata indul meg, amely az évszázados letargiából nagy erővel kelti életre a nemzetet. A felébredt nemzeti szellem itt is kezdi éreztetni üdvös hatását. Az 1848 évi magyar országgyűlés megalkotja a 20. t.-cikket, amely az unitárius vallást Magyarországon is törvényesen bevett vallásnak nyilvánítja. Erőszakosan újító szellemiség nélkül, de a vallási szabadelvüségért égő és buzgó lélekkel kerül haza a fiatal Kriza a berlini egyetemről. Nem e sorok célja Kriza teljes jelentőségét rajzolni. Csupán egyetlen szempontból akarjuk az ő működését és hatását fejtegetni. Ez a szempont: szellemének feltétlen szabadelvű iránya, mellyel az egyház megcsontosodott gondolkodását, intézményeinek régi, dohos szellemét felfrissíteni, hitelvi rendszerébe modern, eleven, frissítő elemeket bevinni s általában új szellemmel és élettel ellátni tgyekezett. Kriza vallásos felfogását különösen jellemzi a józan ész és felvilágosodás állandó hangsúlyozása mellett az érzelem kiváló fontosságának kiemelése. E tekintetben szinte egyedül áll az unitárius gondolat képviselői között. Előtte Kömöczi már magáévá tette e Schleiermacheri gondolatot, de nem vonta le összes következményeit. Már ő is látta s Lázár Samuval való perében, valamint kéziratban maradt jegyzeteiben ki is fejtette a vallás kérdésében az érzelem elvi fontosságú, döntő jelentőségét. De e gondolat magva még előkészítetlen, terméketlen talajra hullott. Majdnem négy évtizednek kellett lefolynia, mig a Kriza lelkében megfogant s egy áldott emlékekkel és bő eredményekben gazdag élet irányító tűje lett. Már 1840-ben ama iskolai reformokat hozó bölöni zsinaton feltárul előttünk Krizának, a papnak lelke.11 „Ami legdrágább a teremtett világban: az emberi lélek, bízatott a papság gondjára.“ Ezt kell — figyeljük meg jól — melegítenünk és világosítanunk. Mivel? Hatalmas beszéddel. 0 egy ma szo- 11 11 Erőhatosság a keresztény vallástanító főtulajdonsága. Kolozsvár. 1841.
