Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
83 látja, hogy határozottan állást foglal a metafizikai, vagy Athanazius-féle szentháromság ellen s visszatereli egyházát a a bibliai szentháromsághoz. „Hangsúlyozza ugyanis az Isten egységét, de a subordináció mellett elismeri Jézus Krisztus és a Szentlélek igaz istenségét“. Masznyik e felfogását nem látom megalapozottnak. A konfesszióban ezt olvassuk: „Hiszem a Szentleíket, de nem a szentiélekben, ki sem állatja, sem személye. hanem Istennek ereje, ujja, jobb keze, aki soha nem imádtatott, soha nem is imádtatik, aki által szólott Isten a próféták által és most is igazgattatnak a hívek minden igazságra“. „A szentlélek igaz istenségéről“ szó sincs benne. De igenis van a kettősségről: a Jézus istenségéről: „hiszek Jézus Krisztusban, ki Istennek egy szülöttje, de nem természet szerint való Isten, hanem csak igaz Isten“, ki fogantatott szentiélektől és az Istennek erejétől vagy akaratjából és született csak eképen Máriától, az fogantatásnak idejére nézve tiszta szűztől és teremtetett az Atya Istentől. „Imádásra méltó, mert aki nem tiszteli a fiút, nem tiszteli az Atyát.* Igaz viszont az is, hogy hangsúlyozva emeli ki, hogy Istent „egyedül illeti minden isteni tisztelet“. Masznyik e konfesszió legjellemzőbb remonstráns vonását e tételben látja: hiszem „mind a négy recepta religioban, avagy vallásban azoknak, kik jól keresik és feddhetetlenül élnek, üdvösségeket“. A valódi keresztény szeretet és türelem eme kijelentése konfesszióban, „az egész világon unicum“, mert azt teszi ez, hogy az üdvösség nem a tanban, hanem a Jézus Krisztusban van. Hogy e kijelentés fontosságát megérthessük, nem szükséges egyéb, mint összehasonlítanunk az Athanasius hitforma e tételével: qui vult ergo salvus esse, teneat fidem catholicam. 7. II. József 1782 okt. 30. rendeletével megengedte, hogy a protestánsok imádságos és tankönyveiket, melyek a vallás elemeit tartalmazzák, kinyomtathassák. Az unitáriusok latin és magyar nyelven benyújtják a guberniumhoz konfessziójukat. Megnyervén az engedélyt, Uzoni—Fosztó szerint, aki a konfesszió egy latin példányát művébe bekötteti (III. 872—879.), mindkettőt kinyomtatták. Magyarul 1845-ben is megjelent ilyen címmel: A keresztényi hitről való vallástétel az unitáriusoknak értelme szerint. A latin konfesszió teljes címe: Confessio fidei christianae secundum unitarios inter quatuor in Transylvania religiones receptas numerate, fundamentalibus patriae istius legibus, diplomatibus, varisque rescriptis Caesareis, verbis regiis, capitulationibusque principum approbata confirmata. 1782 dec. 27-én Szebenben reimprimaturral van ellátva. Az Almási—Szent-Ábrahámitól aláírt konfesszió záradéka arra 6*
