Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

I. rész: Az óvári iskola

71 kátét állítottak össze s kérték az engedélyt a kinyomtatására, de soha önagysága meg nem engedé. Ugyanazon évben de coena Domini kinyomtattak egy tractatust, három pél­dányban elküldötték a fejedelemnek, kérvén, hogy engedje meg kibocsátását. Nemhogy megengedte volna, de sub poena notae infidelitatis megtiltotta a kibocsátást. Panaszolják, hogy akik a judaizmusból, vagy a pogányságból, vagy a recepta religiókból vallásunkra át akarnak térni, 200 írttal büntetik, fe­nyegetik. S végül kérik, hogy „megbántódásinkat megorvosolni s religiónknak szabadságával ellenkező contractusokat tollálni“ kegyes legyen. A kérésnek nem lett semmi eredménye. 7. fejezet. A dézsi egyesség következményei. (Discipline Ecclesiastica és Káté-irodalmunk.) A dézsi egyességnek, mellyel Rákóczi a vallásszabadság felséges elvén halálos sebet ejtett, az unitárius egyházra nézve többirányú súlyos következményei voltak. Ilyenek: az egyházi rendtartás átdolgozása, mely eltérő vallási nézetekről való sut­togást még a lakás „zugolyaiban“ is megtiltja; vallási könyvek kinyomtatásának előleges cenzúra nélkül való eltiltása, mi nem­csak a szabadelvű hitelvek fejlődését akadályozta meg teljesen a 19. század közepéig, henem a 16. században oly szépen fellendült unitárius irodalmat is csaknem teljesen elnémította. És mindezek következményéül a lelkeket oly csüggedés és reménytelenség keríti hatalmába, hogy unitárius írók, ha akad egy-egy, szinte bocsánatot kérnek, hogy élnek és szólni mer­nek. Az egyezség legközvetlenebb következménye az volt, hogy a Radecius-féle 1626. évi Ecclesiastica Disciplinát, mely az egyházi szolgálatot teljesítők jogait és kötelességeit szabá­lyozta, az egyesség elvei szerint ki kellett igazítani. A kompla­­náció első határozata: „Az miképpen Dávid Ferenc condam­­nálása után Demetrius Hunyadi püspöknek idejében az unitaria religion levő ministerek azon megegyeztenek. hogy az úr Jézus Krisztusnak az Atya Istentől adatott Istenségét vallani, igaz Istennek hirdetni kell és imádni és segítségül hívni, segítséget tőle kérni, ez ellen pedig senki se titkon, se nyilván ne tanít­son, se ne szóljon, sőt az szerint tanítson, prédikáljon és éne­keljen, az Jézus Krisztust pedig isteni tisztelettel imádják és directe segítségül híják úgy, mint kinek hatalma vagyon üdvö­zíteni és el is kárhoztatni az embereket.“ A határozat azt is hozzáteszi, hogy az az Eccl. Disc III. cikkelyének világosabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom