Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
41 mindent, amihez értek, „mint valami alvilági fúriák“. Végre egy városatya a helyszínére érkezett a tanács parancsával, hogy emberéletben kárt ne tegyenek. Ez aztán az unitárius papokkal kivezette a pátereket a kollégiumból, egészen a Hid-utcai kapuig, ahol a Székely Mózes székely és török katonái tódultak be. Székely Mózes a szentmiklósi táborban részvéttel fogadta őket s esküdözött, hogy ami történt, az ő tudtán s akaratán kívül történt, „ámbár a fáma nyíltan hirdette, hogy a népet az ő embere izgatta fel“.5 Minden adatunk megerősíti azt, hogy Torockainak és Göcsnek szerepe volt a rombolás előidézésében, habár Veress semmivel sem tudja igazolni, hogy Torockai templomi szószékből tüzelte volna a nép szenvedélyét. Mentegetni ezt az eljárást nem akarjuk, csupán megmagyarázni. Peccatum est et intra et extra muros. Naprágy Demeter r. kath. püspök 1602 febr. 1. titkos jelentést küldött6 II. Rudolfnak, amely minden kétségen felül igazolja, hogy a jezsuiták az unitárius vallás és egyház kiirtására törekedtek s e céljuk elérésére következő módokat és eszközöket eszelte ki s ajánlotta a császárnak: a felség ne legyen hozzájuk kegyelmes. Az ariánusok templomait zárassa be, a prédikátorokat a szószéktől fővesztés terhe alatt tiltsa el. Akik megtérnek az ősi vallásba, nyerjenek kegyelmet, a nemakarókkal durván és szigorúan kell bánni. Az ariánusok dézsmált, jövedelmeit vegye el s adja vissza a régi tulajdonosoknak. Zendüléstől ne tartson. Torda és Dés, az ariánusok e két nagy székhelye, már megvan törve, tűz által merőben elpusztítva. Csak Kolozsvár áll még, a püspök székhelye. „Ezt a pestises felekezetet onnan is ki kell űzni, ami a legkönnyebben megtehető“ „Ami a vallást illeti, ha az isteni dolgok az emberiek elé teendők, a mostani győzelem folytán az ország főgenerálisa (Basta) az ariánusok kolozsvári templomait foglalja el, zárja be és az ariánus prédikátorokat kergesse el, „mert ezek a jezsuiták és katholikus vallás elleni minden tanácsban és mesterkedésben az elsők“. Így lehet János király ariánus hitszegését megbosszulni és kárhoztatni. Basta 1602 aug. 23. meggyesi országgyűlésen biztosította ugyan a bevett vallások szabadságát, de szept. 1. emlékiratában azt ajánlja a császárnak, hogy az ariánusokat, sabbathariusokat mindenütt ki kell irtani. 5 A város levéltárában meg van az a jegyzőkönyv, melyet a város megadásáról és a rombolásokról tartott tanúkihallgatásokról 1606—1609. években felvettek. 6 Jakab Elek: Egyháztörténelmi adatok. Kér. Magvető. 1883. 388—391.1.
