Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
377 14. fejezet. Küzdelem az abszolutizmus iskolapolitikája ellen. Még jóformán be sem fejeződött a szabadságharc, az osztrák kormány már készen volt a tervével, hogy a németesítés egyik főeszközének tekintett iskolát a maga szándékai szolgálatára alakítsa át. 1849 szept. 21-én látom először nyomát annak, hogy a kormány beleavatkozik ügyeinkbe. Az igazgató és Székely Mózes főjegyző jelentik az E. K. Tanácsnak, hogy a tanulmányok rendjét beadták Bach kir. biztosnak. Okt. 31-én (49. jk. p.) tárgyalják válaszát: a közelebbi időben történt nagy változások miatt iskoláinkban is a tanítás fennakadván, a kormány kötelessége szerint azok időszerinti alakításáról intézkedni akar s sürgős felvilágosítást kér: a) tanintézeteink összes alapítványi tőkéiről, egyéb adományairól s más remélhető jövedelmeiről. b) Intézeteinknek az alapítványokból és adományozásokból bejövő jövedelmén kívül egyéb lehető jövedelméről. c) Annak kiterjedéséről, rendeltetéséről, az intézet költségeiről, tudományos gyűjteményeiről. d) Intézeteinkben alkalmazott professzorok s tanítók számáról, tantárgyaikról és fizetésük mivoltáról s végre az E. Főtanács hatásköréről s jelenlegi tagjairól. A kiküldött bizottság által kidolgozott választ a nov. 11. ülésről elküldik. Ezzel az iratváltással kezdődik az a 12 éves harc, melyet Nagy Elek vezetésével s Mikó jogi tudásával egyházunk vezetősége az abszolutizmus ellen folytatott. Az erdélyi helytartóság 1849 okt. 20. elnöki fölterjesztésére 1850 febr. 22-én a császári közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki,1 melynek IV. fejezetében az unitárius tanintézetekre vonatkozólag ezeket olvassuk: A kolozsvári kollégium nyilvános főgimnáziumnak elismertetik ; a jogi tanfolyam megszüntettetik; a teológiai kurzus unitárius papok kiképzésére megmarad. A filozófiai tanfolyam a főgimnáziummal összeolvad. A keresztúri gimnázium nyilvános algimnáziumnak elismertetik; fenntartási költségeinek felét az állam fedezi s ezzel szemben a tanárok felét (3) az állam nevezi ki. De mindkét intézetnek 3 év alatt lényeges szervezeti kérdésekben az állami intézetekkel meg kell egyeznie. A tordai, torockói, vargyasi partikulák magánintézeteknek tekintetnek, 1 Az erdélyi iskolarendezési első szövegezésű rendelet 1850-ben. K. Magvető, 1876.
