Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
378 míg egy algimnázium lényeges követelményeinek meg nem felelnek. A torockói „népiskola“ mellé a német nyelv tanítására állami fizetéssel tanító neveztetik ki a főtanács javaslata alapján. Ez volt az első rendelet-tervezet, melyből a főtanácsnak kiosztás végett 50 példányt küldtek s ugyanakkor az Entwurfból 5-öt, egyelőre csak tanulmányozás végett. Azonban e terv végrehajtásától, mellyel az országot felingerelte volna, idejében taktikát változtatva, elállóit a miniszter. Gróf Thun közoktatásügyi miniszter 1850 áprilisában Heufler Lajos miniszteri titkárt Erdélybe küldte a népoktatás, a közép és felső iskolák ügyének rendezésére. Heufler a rendezés zsinórmértékéül az Organisations- Entwurfot állította fel. És tervszerűen, rendre kitűzte megvalósításra annak követelményeit. Bekérte a tanárok fizetésének kimutatását, a használt kézi könyveket s elrendelte, hogy miniszteri jóváhagyás nélkül semmiféle tankönyv nem használható. Elrendelte, hogy olyan tanárok, akik politikai tekintetben megbízhatatlanok, nem taníthatnak. Akik a közelebbi „forradalomban“ bár legkevésbé is részesek voltak, az iskolától és neveléstől teljesen elzáratnak, mert „inkább semmi iskola, mintsem rossz legyen“. Nálunk ilyen tanárok nem voltak. A ref. kollégiumi tanárok közül többen eltiltattak a tanítástól. 1850 aug. 31. rendeletet ad ki a tanítás-díj tárgyában s e kérdésekre kér feleletet: Mennyi volt a tanulók száma az 1845—1847. években? Mennyibe kerül azok tartása? Fizetnek-e a tanulók s mennyit az iskola fenntartására, taneszközök szerzésére, halltermek világítására, tanítók fizetésére? Az iskola tulajdonosai jogosíttassanak-e tandíj szedésére s mennyi legyen az ? Ez utolsó kérdésre a felelet ez: Valamint más vallásoknak, úgy nekünk is eleitől fogva jogunk tanítás-díjt venni, vagy nem venni s mennyisége, elengedése, kezelése felől intézkedni s az újonnan létesítendő iskolák tulajdonosainak is hasonló íoggal kell birniok. 1850 ápr. 19-én adták ki az erdélyi iskolák ideiglenes tervét. A rendelet kilátásba helyezi egy iskolai tanácsos leküldését. A rendelet elvei: Az állam felügyeletet gyakorol az oktatás és nevelés felett. Az intézetek nyilvánosak és magánosak. Amazokat az állam tartja fenn, de állíthatnak egyházak és magánosok is. Azonban az államiakkal teljesen egyenlőknek kell lenniök s csak így adhatnak államérvényes bizonyítványokat s azokat kell követendő mintaintézeteknek tekinteniük. Erkölcsi vagy politikai okokból az állam bezárhatja azokat. A népiskolák vezetése csak a vallásoktatásban kizárólag a felekezeteké, egyebekben a főfelügyelet az államot illeti. A köz-
