Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
339 majdnem két évtizeddel még mindig eredménytelenül küzdenek a királyi szó valóraváltásáért. Erdélyben 1811-től 1834-ig nem tartatott országgyűlés. A főkormányszéki tanácsosi állás betöltésére a jelölés az országgyűlés joga volt, de minthogy országgyűlés nem volt, ezt a jogot maga a főkormányszék gyakorolta. 1827-ben négy tanácsosi állásra 35 jelöltet terjesztett fel, ezek között 4 unitáriust: Sala Sámuelt, Szent-Iványi Dánielt, Daniel Eleket és Augusztinovicsot. Ez utóbbi az egyházi képviselő tanács kérésére 1828 februárjában itélőmesterré, majd 1832 májusában főkormányszéki tanácsossá neveztetett ki. 1837-ben az országgyűlés az erdélyi főszámvevőség elnökévé választotta, ami az ország egyik főhivatala, amilyent több, mint száz év óta unitárius ember nem viselt. Igen jellemző e tekintetben Bölöni Farkas Sándor guberniumi hivataloskodása, aki kiváló képzettsége mellett sem tudott haladni a hivatali ranglétrán nem titkolt szabadelvűsége és „forradalminak“ kürtőit gondolkodása miatt. Ferenc megrettenve a francia forradalom királygyilkosságától és a Martinovics-féle összeesküvésnek szokatlan jelenségétől, abszolút rendőrszellemű kormányzást vezet be. Közegei minden megmozdulásban forradalmat és összeesküvést szimatolnak s drákói rendeletekkel igyekeznek minden szabadelvű irányt és mozdulatot csirájában elfojtani. Az 1801. évi árkosi zsinat a főigazgató tanácsnak egy rendeletét tárgyalja, mely rendeli, hogy a külső és belső hivatalokban levő papok és tanítók elsőben most, azután pedig évenként reversálják magukat, hogy semmi titkos társaságba beleelegyedve nincsenek, ha volnának, lemondanak s azután nem lépnek be. S ez a fogadalom a hivatali esküformához csatoltassék záradékul. A következő évi téli Főtanácson már előterjesztették a záradék szövegét latinul és magyarul s a jelentéstételt a püspök kötelességévé tették. 1812 dec. 14-én jő a királyi irat, hogy bizonyos titkos társaság fedeztetett fel, melynek még hivatalnokok is tagjai voltak, elfeledkezve fogadalmukról. Hivatalvesztés terhe alatt tiltja meg ezt a rendelet s parancsolja, hogy minden egyházi személlyel közöltessék s a nyomtatványt vid.it et legit szókkal kiki tulajdon kezével írja alá. 1813 jul. 11-én (repr. konz. 129. jk. p.) újabb rendelet jő, hogy ő felsége híre és engedélye nélkül ezután senki külföldi tudós társaságnak tagja nem lehet s ha volnának ilyenek, azok neveit be kell jelenteni. Voltak ennek a kormányzásnak helyes intézkedései is, mellyel régi megrögzött szokásokat kiirtani s a nép közegészségét és kultúráját emelni törekedett. így pl. szigorúan megrendeli (1805 aug. 18-án 4. jk. p.), hogy a parasztok lakodal-22*
