Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
328 A plébánia melletti egyik ház végrendelet alapján szállott ránk, a másikat 1700 írtért vásárolták Sebesi János és neje Sárosi Zsuzsánnától. A kolozsvári dézma negyedét János Zsigmond adományozta a kollégiumnak, mit Báthory István, Báthory Kristóf és Bethlen Gábor is megerősítettek (1626 szept. I.). A jogtalanságok sorozatát betetőzi a várostól zálogba tartott külső jószágok elvétele. A városi sarcoltatások idején „magoktól minden pénzüket megvonván“ 10309 irtot adtak a városnak, melyért 1667 nov. 19. zálogos kötlevél szerint a vécki, gyurkapataki, tormapataki és hosszúmezei jószágait adta zálogba. Később, 1679 márc. 27-én az apahidai jószágra 3550 irtot, a kóródira 1000 irtot, a felső- és alsófüleire és asszonyfalvira 3321 irtot, összesen 18180 irtot. Ez összeget a város a római katholikus eklézsiának fizette vissza. Az erőszak még könyörületet sem ismert s az unitárius szegényeket is kizárta az ispotályból. Az akkori olcsó időkhöz képest a kór: az iskola három telke és a plébánia mellett levő házak 8500 frt, a nyomda 4478 frt 81 kr, az iskolára tett költség 12000 frt, a külső jószágokban 18180 frt, összesen 43158 frt 81 kr. Ezen kívül a templomok, boltok, dézma-negyed, harangok és óra elvételéből származó károk. Az elmaradott haszon pedig a tőkét egy néhányszor felülmúlja. Ezzel az unitáriusoknak nemcsak kolozsvári kollégiuma, hanem egész egyházuk és iskoláik vagyoni állapota és fennállása megrendíttetett. A békés megegyezés végett az országgyűléshez ezt az ajánlatot tették: Hagyassák meg a katholikusok részére a templom, plébánia, mellette levő két ház és iskola, nekik illő templom építésére adassák elégséges költség, számíttatván a II. József által kiutalt 5000 frt is. Az iskola, plébánia és két ház helyett adassék illő kárpótlás. A boltokat, kvárta-házat és dézma-negyedet kapják vissza. Szegényeik fogadtassanak be a kórházba, mely nem valamely vallásnak, hanem a szegényeknek alapíttatott. A külső jószágokért — elengedvén az elmaradt hasznot — megelégednek 18180 írttal, a nyomdáért 4478 frt 81 kr. A főkonzisztórium könyörületességet kér a Rendektől, mert „lettünk azon egy órában feles jókkal bővölködőkből semmivel bíró szegények, tehetősökből tehetetlenek, magunk örökségein lakókból mások házaira szorultak“. Ezeken kívül volt még két nagyobb sérelmük. Egyik az, hogy híveik a tizedbeli negyedet más vallású papnak voltak kötelesek adni Lipót 1699. évi és Mária Terézia 1764. évi rendelete ellenére. A másik az, hogy unitárius papoknak más vallású papoknak kellett dézmát adniok. Ezt II. József 1784-ben annyiban orvosolta, hogy a dézmát csak azon földekre szorította, melyeket papjaink a canonica portion kívül bírtak.
