Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
329 E kérésben előadott sérelmek kétfélék: az 1716-ban történt templomelvétel és az 1726-tól 1789-ig elfoglalt templomok és egyházi javak sorozata. E kérelem szülötte az 1791. évi 152. „törvényjavaslat“, mely a vallási sérelmeket az egyházi bizottság elé utalta elintézés és döntés végett. E határozat indító oka: a közbéke fenntartása, hogy elkerültessenek a keletkezhető zavarok A Lipót-diploma kibocsátása után történt foglalások maradjanak e helyzetben. A követelések a négy bevett vallásból állítandó rendszeres bizottságra bízatnak, hogy ez meghallgatásuk s bizonyítékaik megvizsgálása után a viszálykodásokat lehetőleg testvériesen elenyésztetni törekedjék s ha nem sikerül, az ügyet a saját véleményével terjessze a legközelebbi országgyűlés elé, hogy ott a viszály a jogok sérelme nélkül elenyésztessék s ha ez nem lehetne, a felek jogi útra tereitessenek. Az egyházi bizottság teendője: „a bevett vallások között a templomok, iskolák, könyvnyomdák, kórházak, plébániai telkek és más egyházi javak elvétele, valamint a Lipót-féle hitlevél kelte óta elfoglalt negyedek és dézsmák s más alapítványok tárgyában fennforgó követelések. Bármely vallás lelkészének megfelelő ellátása“. A bizottság tagjai: gróf Esterházy János, Székely Dávid, Soterius Mihály. Br. Naláczy József, Br. Wesselényi Miklós, gróf Haller József, Fengh István kanonok, Szentpáli László, Sárosi Samu, Földvári Mihály, Ketheli József, Pálfi András, Símén György, Haunenheim András, Steinburg Károly, Bertleff Mihály és Bartha Mózes. 1793-ban a Főkonz. a gubernium felszólítására megint beadta a kérelmet, melyet a bizottság a katholikus püspöknek felelet, a konzisztóriumnak némely pontokra bővebb felvilágosítás, Felső-fehér, Udvarhelyszék tisztségével és Abrudbánya tanácsával tudósítástétel végett közölt. A konzisztórium 1794. évi felelete újból közölteteít a katholikus püspökkel. 1795-ben megsürgeti a konzisztórium a kérelem ellátását, s ha ez nem lehetne oklevelei visszaadását. A kath. püspök erre felszólíttatván feleletre és az oklevelek beküldésére, azt felelte, hogy minden aktát brevi manu a plébánus által az unitárius püspöknek átadatott. De ez az átadás nem történt meg. 1803-ban a gubernium a dolog állásáról jelentést tett az udvarnak, a r. kath. püspököt megsürgette feleletre s az oklevelek beadására. Erre 1805 ben az oklevelek felelet nélkül beadattak s átküldettek a konzisztóriumhoz. 1811-ben újból kérelmet nyújt be a konzisztórium a rendekhez, de nem tárgyaltatott. 1817-ben Körmöczi püspök folyamodik az udvarhoz, melynek felhívására a gubernium 10734—1823. sz. alatt jelentést küld fel. 1824-ben az 1296. sz. udvari rendelet, minden sérelmet mellőzve, kimu-