Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
309 haladni, sem hogy religióját elhagyja, inkább koldulni megy. (Kér. Magvető, 1908. 30.) Iskolatörténeti szempontból legfontosabb mozzanat Mária Terézia korában a Ratio Educationis kiadása. Bár a protestánsokat nem kötelezte, mégis a kor iskolaügye felett való általános tájékozódás céljából részletesebben kell foglalkoznunk vele. A köznevelés a 17. században két irányra szakad. Magyarországon a katholikus vallás az uralkodó, Erdélyben a protestáns. Ez adja meg az iskolázásnak is jellemző vonását, A 18. század jellemző vonása: az iskolaügy politikai jelentőségének felismerése. Az 1715. évi 74. és 1723. évi 70. törvénycikkek kimondják a király legfelsőbb felügyeleti jogát az iskolák és alapítványok felett. Később, Mária Terézia alatt, mind általánosabbá válik az iskolaügynek, mint politikumnak kezelése. Ez magyarázza a statisztikai adatok gyűjtését, mellyel a királyné első Ízben nyúl bele a protestáns iskolák életébe. S ez magyarázza a Ratio kiadását is. A közoktatás a Ratio előtti régi rendszerben a nyugalom és maradiság állapotában van. A népoktatásban, nagy hiányok és fogyatkozások mellett, semmi tervszerűség nincs. A közép- és felső oktatást a katholikusoknál a 17. században a jezsuiták, a 18.-ban ők és a jezsuiták látták el. Iskoláik rendszere: 3 grammatikai osztály felé emelkedik a poezis és retorika, ehez csatlakozott kezdetben 3, később 2 éves filozófiai tanfolyam, ehez a 4—5 éves theologiai kar. Az oktatás főcélja alul a latin, felül a scholasztikus filozófia. Görögöt keveset tanítottak. 1734-től fogva helyet foglal az egyetemes történelem is. A protestánsok közép- és felső oktatása a 17—18. században, intézetek szerint, változatos. Minden iskolának sajátosan kiemelkedő jellemző vonása van. Ez a protestantizmus alapelvéből foly. Tanulmányi rendjök azonban alapvonalaiban nem sokat különbözik a jezsuitákétól, aminthogy a Melanchton— Sturm-féle rendszerek között sem volt lényegbeli különbség. De szegénységük miatt a filozófiai tanfolyamba szorulnak bele nemcsak a filozófiai, hanem a theologiai tanulmányok is. A kath. iskolákkal megegyezik tanulmányi rendjük abban, hogy itt is főtárgyuk a latin grammatika és retorika, a kollégiumokban a görög és héber; különbözik abban, hogy nagy helyet foglalnak el a vallástudományok és ének. Ez a helyzet mozdulatlanul hosszú ideig: az iskola általában nem tartott lépést a haladó korral. Csak itt-amott látszik valami kicsi mozdulat: új tárgyak kerülnek be, pl. történelem, földrajz. A pietizmus hatása pl. az, hogy némely helyeken (Besztercebánya, Győr, Pozsony) az elemi iskolákból kidobták a latin elemeit.
