Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
310 Bekerül a számtan is 1743 óta rendes tantárgyként. A 40-es évektől kezdve hatni kezd a német racionálizmus is. Tanítani kezdik a természeti és nemzetközi jogot (jus naturae és j. gentium), Aristoteles és Ramus helyett Descartest. Ez az iskolázás képe, mikor Mária Terézia hozzá kezd az oktatásügy rendezéséhez s kibocsátja a Ratio Educationist 1777-ben. Teljes címe: Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas. Szerzője Örményi József kancelláriái tanácsos. Korszakos jelentősége abban áll, hogy ebben valósult nálunk először az állami közoktatás gondolata, melynek intézését a királynő felségjognak és politikumnak nyilvánította; és egységesen szervezi meg az egész közoktatást alulról föl az egyetemig és átmenetet és öszszefüggést létesít az egymás fölé helyezkedő fokozatok között. A nevelés célja: a felvilágosodott abszolutizmus gondolatkörében engedelmes, hű és hasznos polgár nevelése. Ezért sok uj tárgyat vesz fel, de a fenyegető túlterhelés miatt ezeket hasznosságuk szerint három csoportba osztja: mindenkinek szükséges, mindenkinek hasznos, csak némelyeknek szükséges, vagy hasznos tárgyakra, ami más szóval azt jelenti, hogy vannak fő-, mellék- és rendkívüli tárgyak. A másik csoportba sorolja a történelmet és földrajzot, a harmadikba a görögöt, tértant, jogismeretet és kísérleti természettant. Középponti helyet foglal el a latin, „a második anyanyelv“, melynek nemismerése „az elhanyagolt nevelésnek legbiztosabb jele“. A görög rendkívüli tárgy a grammatikai iskola II—III. osztályában. Az élőnyelvek közül csak a német főtárgy, a magyar a többi hazai nyelvekkel együtt melléktárgy. Az anyanyelven kívül két más nyelvet kell megtanulni. Magyar helyeken a németet és tótot, német helyeken a magyart és tótot, tót helyeken magyart és németet. A magyar nemzeti vonás csak a hazai történelem és földrajz tantervében jut kifejezésre. A tanulmányi rendet a protestánsok iskoláira is kiterjeszti, hogy ezzel is biztosítsa „a tudományok tárgyalásának egyöntetű formáját“. De a protestáns rendek nem ismerték el érvényességét. A Ratio szerint az iskola szervezete: legalsó tagozat az 1—3 tanítós elemi iskola, ehez csatlakozik a 3 oszályú grammatikai iskola, majd a 2 osztályú gimnázium s felébe a királyi akadémia a maga filozófiai és jogi tanfolyamával. Ezt a rendszert betetőzte a kir. tudomány-egyetem. E rendszerben az akadémia nem tiszta felső szakiskola, mert az akkori magyar felfogás szerint a jogtudomány elemeinek ismerete volt a közéletben szereplő nemesség általános míveltségének a fokmérője. A 3 tanítós városi iskola (= a későbbi polgári iskola)
