Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
260 ként kétszer, zsinatokon és konzisztóriumkor adják be. öt nap múlva Kun István válaszában írja, hogy mikor az örökös fundusról diskuráltak, ő adott 100 irtot és sokan konferáltak, ki többet, ki kevesebbet s ígérték, hogy mig megadhatják, „kitől mivel lehet, segítik borral s búzával a scholát.“ De bajos évenként összeadni a szükséges pénzt s azért határozták, hogy 1000 irtot gyűjtenek az örökös fundusra.8 Ez alap növelése érdekében P. Horváth Ferenc főgondnok fáradozott nagyon sokat. 1778 szept. 1-én az alap vagyona 3638 frt 6772 dr tőke volt és 484 frt 65 dr restans kamat, Ez alap számadását állandóan felülvizsgálta s hibákat kapván benne Bartha Mózes, perceptorhoz írja: „vigyázzon, hogy még egy fél pénzben se legyen kára annak az ügyefogyott kollégiumnak“. 1785-ben levelet írt a köri felügyelő-gondnokokhoz, hogy a nemességet buzdítsák az állandó alap gyarapítására. Lázár püspökkel pedig megegyezett, hogy járja be az összes eklézsiákat, tartson generális vizitációt s gyűjtsön annyit, hogy az alap legalább 12000 írtra növekedjék, aminek kamatja a szükségekre elegendőnek látszott. Lázár 1788—89-ben minden eklézsiát bejárt s összegyűjtött 5242 irtot. Horváth maga 300 irtot adott. Az 1797. évi főkonzisztórium az ő indítványára mondta ki, hogy semmi újabb költséget kívánó végzést ne hozzon a gén. supr. consistorium. A kollektázásnak másik módja az volt, hogy a papok az istentisztelet után a szószékből felhívták a híveket az adakozásra, a kapott összegeket összegyűjtötték, átadták az espereseknek, akik a téli főtanácsokon és zsinatokon beadták az illetékeseknek. A zsinatokon szintén hirdettek ilyen kollektát. 1738-tól 1777-ig, tehát 36 esztendőn keresztül a főtanács jegyzőkönyveiből számbavettem a kollektázás eredményét az iskolák és szegény papok részére és egyéb szükségekre (komjátszegi templom, káté kinyomatatása stb.). A gyűlt összeg 11996 frt 62 dr. Bodoczi Sándor ez összeget nem tudom milyen alapon 8827 frt 47 drra teszi.5 6 Bizony csekély összeg erre a hosszú időre, mely sohasem volt elég a legszűkebben mért szükségletek fedezésére sem s azért a zsinatok majdnem évről-évre megújítják az adakozásra való felhívásokat. Az 1756. évi szentgericei zsinat (>kv. 150.) végzése: Minthogy szegény scholáink ex mera elemosyna élnek, azt az elemosynát, mely lészen a t. miniszter atyafiak kihirdetése után, melyet a nép ad a ládában a templom ajtóban, percipálják a t. miniszter atyafiak és 5 U. o. 20—23, 1. 6 Mária Terézia egyházpolitikája és annak következményei az unitárius egyházban. Kér. Magvető, 1908.
