Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
261 adják t. esperest atyánkfiának, aki adminisztrálja a consistorium előtt esztendőben kétszer; azt az elemosynát pedig, amely a nobilitastól jő, adminisztrálni kell a dioecesisek inspectorainak, vagy perceptorának, nem kell tehát ezt a t. miniszter atyafiaknak kezekhez venni. Ha pedig valamely benefactorok a generális scholarum perceptornak akarják adminisztrálni, meg kell jelenteni az t. inspectornak vagy perceptorának, hadd tudják, ki mit ád és ahoz tartsák magukat“. Az 1757. évi zsinat meghatározza a papok és mesterek adományának mértékét: ha mikor a klérusnak kontribuálni kívántatik, a beadandó summa repartiáltassék az atyafiakra úgy, hogy a pap adjon kétannyit, mint a mester, mind a pap, mind a mester az eklézsiából való reditusa szerint adjon hol többet, hol kevesebbet s a vacans atyafiak és viduák is contribuáljanak“. Az 1759 nagyajtai zsinat, minthogy „az ifjúság sokasága miatt“ szükséges négy „kamarának“ építése, útasítja az espereseket, hogy templomi kihirdetés után az atyafiakat az egyháziakkal eljártatván, kollektázzanak s az atyafiak pénzt vagy búzát conferáljanak. Az 1777. évi főkonzisztórium, látván a kollektázás nem kielégítő eredményét, a következő végzéseket hozza: Minden eklézsia a maga ökonomikus proventusának harmadát fordítsa kollektára, valamint készpénze interesének quartalitását. Minden hónap első vasárnapján és ünnepnapokon az egyház szüksége publikáltassék s annak fele a kolíektában adminisztráltassék. A kollektát publikálni kell a szokott időben, nemcsak egy-két, hanem több vasárnapokon is. Az esperes az inspektorokkal annuatim visitálván a nemeseket, különösen requirálják s adhortálják a kollektában való alamizsnálkodásra. A kollektázás útján az iskolák, szegény papok, külföldi akadémiták s az egyház egyéb szükségeire összegyűlt pénz kezelése csak idők folyamán alakult ki. Hosszú időn keresztül a pénzek a püspök kezébe adattak, aki számadást terjesztett be koronként a pénzekről. A főkonz. jegyzőkönyvei mutatják, hogy néha-néha feleslegek is maradtak a pénztárban, amit aztán jó kamat mellett gyümölcsöztettek. De a hiány sokkal sűrűbb jelenség, amint a tanári fizetések utalványozása körüli nagy körültekintés és a fizetések leszállítása mutatja. 1766. jan. 22-én (Jkönyv -47—249.) egy kimutatás kerül a Főtanács elé, amely szerint 27 tétel alatt a kollégium adósainál 2351‘87 frt. van elhelyezve. 1772 határozza a főkonz. hogy mindenféle adósságok kontraktusait össze kell szedni, a katalógusát a gén. cons, jegyzőkönyvébe, szeniornál álló Matricula VI. Fasc.-ába és az eklézsia Libellusába be kell írni s az eredeti kötelezvényeket záros ládába elhelyezni. (Jkönyv 341.). Ágh püspök
