Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
245 másnak választását nem engedik meg, tehát e szükségre kiki tehetsége szerint adakozzék (Biás id. m. 46.). A mai helyzettől teljesen elütő a kolozsvári plebánus és püspök hatásköre és alkotmányszerű helyzete. A plebánus és püspök hivatali elsőbbsége kérdése hosszú időn át nem volt megállapítva. A püspök a „külső eklézsiák“, a plebánus a kolozsvári eklézsia főpapja volt. A tordai iskolának nem a püspök, hanem a plebánus a főgondnoka, mert a fenntartási költségeket, fizetéseket, a fa- és gyertyapénzt a kolozsvári eklézsia adta. Igaz azonban, hogy a külső eklézsiák kollektájából s jóttevők adományaiból és alapítványaiból is. Amely okmányokon, pl. a hollandiai testvérek adományát megköszönő nyomtatott levélen, mindkettőjük neve szerepel, a plebánusé van elől. A kolozsvári főiskola ügyébe a püspöknek nem volt beleszólása egészen az 1669. évi sárosi zsinatig, ahol „tiszteletteljesen“ kérik a kolozsvári eklézsiát, engedjen egyenlő jurisdikciot a püspöknek a plebánuséval. A plebánus megválasztása, beiktatása rendkívül nagy pompával, fényes ceremóniák között pénzszórással történt. A püspök megválasztása, beiktatása ahoz képest szürke mindennapi közigazgatási ténykedés. Hivatali teendők végzésében a plebánus szükségszerint helyettesítette a püspököt. Koncz Boldizsár püspök betegsége miatt nem mehetett el az országgyűlésre és az eklézsiák megvizsgálására, az 1681. évi ádámosi zsinat, hivatkozva arra, hogy „mivel szokás által megerősített törvény volt“, hogy ilyen esetekben a plebánusok segítsenek s maga a püspök is kérte, végezte: „a plebánus Szent-Iváni Márkos D. uram subleválja püspök uramat plenaria authoritate és t. püspök urunktól végben nem vihetendő onusokat supportálja és viselje salva manente authoritate episcopali“. Ahogy Kolozsvár elveszítette a templomot, iskolát és minden vagyonát és a főpap letette a plebánusi címét, a püspök és a kolozsvári első pap közötti hivatali viszony teljesen megváltozott úgy, ahogy mai is áll. VI. Ugyanekkor szerveztetett a generalis notariusi állás a mai hatáskörrel. Pálfi püspöknek választatván, megürült a generalis notáriusi állás. Erre az állásra 1724 ápr. 7-én Szent-Ábrahámit helyettesítették. Az árkosi zsinat aztán megválasztotta főjegyzőnek s hozta azt a törvényt, mellyel a főjegyzőség egyházi szervezetünkben második főhivatallá lett: „ut decedente modo superintendente, donee novus et alter creatur, generalis nótárius administret superintendentiae officium“. A főjegyzőség eddig is megvolt, de szűkebb hatáskörrel, t. i. a téli főtanácsok és nyári zsinatok jegyzőkönyveit írta, de az egyház igazgatásába